SZTE Info

IMG_8410-001

COVID-19 -HUNGEN projekt: az SZTE és a PTE együtt kutatja a Covid-19 betegség genetikai vonatkozásait

A Szegedi Tudományegyetem a Pécsi Tudományegyetemmel közösen indít egy olyan vizsgálatot, amelyben 1000 covidos beteget vonnak be. A kutatás azt hivatott vizsgálni, hogy befolyásolja-e az egyének genetikai háttere, hogy fertőzés esetén mennyire súlyos lefolyásúak a koronavírus betegség tünetei - észre sem vesszük, hogy betegek vagyunk, vagy súlyos szövődményekkel kell számolnunk. A mintákat a szegedi egyetem biobankjában tárolják majd.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- Közös kutatással térképezi fel a genetika és a Covid-19 lefolyásának súlyossága közötti összefüggéseket a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem kö­­zös kutatócsoportja. A Covid–19 HUNGEN projekt során azt szeretnék kideríteni, hogy genetikánk meghatározza-e azt, hogy lehet, észre sem vesszük, hogy elkaptuk a koronavírust, vagy csak enyhe tünetekkel esünk át a fertőzésen, avagy esetleg súlyos szövődmények alakulnak ki – magyarázta a vizsgálat célját Széll Márta molekuláris biológus. A Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem kö­­zös kutatási projektjének, a Covid–19 HUNGEN-nek a szakmai vezetője.


IMG_0506-001


- A kutatási projektre vonatkozó javaslat tavasszal született, amikor Közép-Európát is elérte a Covid járvány első hulláma. Addigra elsősorban Kínából és Nyugat-Európából már gyűltek azok az adatok, amelyek egyértelműen megmutatták a veszélyeztetett csoportokat, akiknél a fertőzést követően a betegség lefolyásának a súlyosabb formáira lehet számítani – mondta Prof. Dr. Széll Márta molekuláris biológus.

 

- Tavasz óta ezek az információk még inkább igazolást nyertek, súlyos szövődmények tekintetében elsősorban az idős korosztály veszélyeztetett, valamint a krónikus társbetegségekkel rendelkező embertársaink, ahol is az elhízottaknál még nagyobb az esély arra, hogy a fertőzést követően súlyos, esetleg fatális kimenetelű lesz a betegség lefolyása. Ugyanakkor már tavaszra is ismert volt az, hogy mindezen tényezők nélkül is, teljesen egészséges fiatal, társbetegségtől mentes, normál testalkatú betegek esetében is súlyos kimenetelű, esetleg halálos is lehet a betegség lefolyása. Ezek az adatok már tavasszal is kezdtek rendelkezésünkre állni, de sajnálatos módon ma már jó néhány magyarországi példa is van arra, hogy vannak olyan fiatal Covid-fertőzöttek, akiknél társbetegség és elhízottság nélkül is a betegség súlyos formája jelenik meg. És ez ütött igazából szöget a fejünkbe: feltételeztük, hogy kell, hogy legyenek olyan genetikailag megalapozott, úgynevezett predisponáló faktorok, amelyek ezeknél a fiatal, társbetegség nélküli Covid-fertőzötteknél hozzájárulnak a súlyos betegség lefolyás kialakulásához.


20201106_081522


Gyorsan fény derült arra is, hogy hasonló gondolat nemcsak a szegedi kutatók fejében fogalmazódott meg, hanem a pécsi egyetem kutatói is ilyen irányú vonalon indultak el. Ezért a két egyetem kutatócsoportjai áprilisban összeállítottak egy olyan projekttervet, amelyben nagyon részletesen leírták azt, hogy milyen metódus, milyen beválogatás és kizárási kritériumok mellett fognak mintát gyűjteni 1000 Covid-fertőzött betegtől, és milyen módszerekkel dolgozzák fel azokat.


20201106_081412


Covid-19 fertőzés gyanúja esetén garatkaparékból mintát vesznek, majd egy úgynevezett polimeráz láncreakciós (PCR) módszerrel igazolást nyer a fertőzés ténye. Az igazoltan Covid-19 fertőzöttektől a kutatók ezt követően még egyszer vesznek garatkaparék mintát annak érdekében, hogy a vírus teljes genomja meghatározásra kerüljön. A vírus izolált nukleinsavját elhelyezik a szegedi egyetem biobankjában – ez részét képezi a tanulmány során kialakított mintakollekciónak - a szekvencia meghatározását pedig a Pécsi Tudományegyetemen dr. Gyenesei Attila és kutatócsoportja végzi.


A garatkaparékon túl minden pácienstől vérvétel történik és a levett vérből háromfajta vizsgálatot végeznek el a kutatók. Az egyik vizsgálat során a vírus ellen termelt ellenanyag szintjét határozzák meg.


20201106_081733


- Ez arról ad felvilágosítást, hogy az egyén szervezete milyen mértékben reagált a vírusfertőzésre az úgynevezett humorális immunválasz aktiválásával. A másik vizsgálat során a vérmintából totál RNS-t izolálunk és azt határozzuk meg, hogy a keringésben hogyan változik meg a beteg génexpressziós profilja a fertőzés hatására, vagyis hogy milyen gének aktiválódnak és milyen gének hallgatnak el, és milyen mértékben a fertőzés hatására – magyarázta Prof. Dr. Széll Márta. - Végezetül a harmadik vizsgálattípus során a vérmintából genomi DNS-t izolálunk. Az izolált genomi DNS-ből úgynevezett teljes exom-szekvenálást fogunk végezni, tehát minden egyes beteg esetében meghatározzuk a beteg huszonegynéhányezer fehérjét kódoló génjének a teljes szekvenciáját. És ezzel a nagyléptékű vizsgálattal és szekvencia összehasonlítással – amelyekhez referencia genomokat használunk – remélhetőleg fogunk tudni olyan géneket és a géneken belül olyan variánsokat azonosítani, amelyek örökletesek, és amelyek feltételezésünk szerint meghatározzák és/vagy befolyásolják a betegség lefolyását a Covid fertőzést követően. Tehát a tanulmányunknak az eredményeképpen reméljük, hogy létre fogunk hozni egy komplex adatbázist, amely mind az ezer, mintavételen átesett fertőzött betegnek az anamnesztikus adatait és a betegség lefolyásának minden egyes paraméterét fogja tartalmazni, és a négyfajta mintából létrehozunk minden egyes beteg esetében egy mintakollekciót. Ehhez a Szegedi Tudományegyetemen már meglévő, és a mostani törekvéseink szerint egyre nagyobb léptékben korszerűsítendő biobanki tevékenységünk fog hátteret biztosítani. Tehát ez egy rendkívül összetett biobanki mintakollekciót fog majd számunkra adni 1000 Covid fertőzött beteg esetében.

20201106_081810

A Covid-19 járvány megfékezése érdekében világszerte, így Magyarországon is számos kutatás fut. Itthon elsősorban a tudományegyetemeken folyik nagyon sokfajta kutatás kisebb-nagyobb betegpopulációk bevonásával, a szegedi és pécsi tudósokból álló kutatócsoport azonban úgy gondolja: ez lesz a legátfogóbb, a legtöbb típusú adatot tartalmazó, és a további vizsgálatokra legnagyobb lehetőséget adó komplex mintagyűjtemény a Covid-fertőzöttek esetében.


- Ez mind a mintavétel, mind pedig a betegadatok begyűjtése szempontjából nagyon komplex vizsgálat, és mivel nagyon nagy mennyiségű genetikai adatot tartalmaz majd, ennek az engedélyeztetése is nagyon nagy körültekintést igénylő feladat. Ezen a fázison vagyunk most túl. Ugyanakkor megérkeztek mindazon eszközök, amelyek lehetővé teszik nekünk, hogy nagy mennyiségben el tudjuk kezdeni a minták gyűjtését, és ezt el is kezdtük mind a Szegedi Tudományegyetemen, mind a Pécsi Tudományegyetemen. A kidolgozott protokollunk egyértelműen leszögezi azt, hogy mi a munkamegosztás a két egyetem között. A Szegedi Tudományegyetem vállalja be a biobankolási tevékenységnek az oroszlánrészét ebben a munkában, a Pécsi Tudományegyetem pedig a szekvenálásoknak a laboratóriumi munkáját. A szekvencia analíziseket pedig a két egyetem közösen végzi, ugyanis mind a két tudományegyetemen nagyon nagy tapasztalattal rendelkezünk akár a humán genomi adatoknak, akár a vírusgenomikai adatoknak a feldolgozásában, illetve az úgynevezett transzkirptomikai, vagyis a génexpressziós változásokra vonatkozó adatoknak az elemzésében és értékelésében is.

20201106_081549

 

- A protokollban azt írtuk le, hogy 1000 Covid-beteg komplex mintagyűjteményét fogjuk létrehozni, ugyanakkor az is rögzítésre került, hogy az 1000 beteg közül egy kezdeti pilot-ban mindössze 200 betegnek az adatait fogjuk feldolgozni, és majd a 200 beteg adatainak az elemzését követően fogjuk azt meghatározni, hogy a további 800 beteg adatainak a feldolgozását milyen mélységben, illetve milyen irányokba fókuszálva fogjuk tovább vinni.

IMG_8399

 

Az egyedülálló kutatásban nagyon sok szakember vesz részt. A Szegedi Tudományegyetemen belül az Általános Orvostudományi Kar és a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ számos szervezeti egysége dolgozik együtt a kutatásban. Elengedhetetlen a részvétele azoknak az egységeknek, amelyek a betegeket kezelik, mint a Belgyógyászati Klinika, illetve a súlyos betegek kezelését végző Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet a munkatársai – Dr. Hajdú Edit és Prof. Dr. Babik Barna vezetésével - vesznek részt az elmúlt hetek-hónapok egyeztetéseiben. Bevonták ezen egységek vezetői mellett az általuk delegált fiatal kollégákat is, valamint azokat a szervezeti egységeket is, ahol vírus-genomikai kutatások már évek, évtizedek óta folynak. Így például a Boldogkői Zsolt professzor által vezetett Orvosi Biológiai Intézet is részt vesz ebben a kutatásban, valamint azok az egységek is, ahol hosszú idő óta humángenetikai, genomikai kutatások illetve diagnosztikai tevékenység is folyik, így például a Gyermekgyógyászati Klinika genetikai laborja, és az Orvosi Genetikai Intézet. Kiemelkedő jelentőségű a Dr. Burián Katalin tanárnő által vezetett Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet részvétele is a projektben. Végezetül, de nem utolsó sorban a Dr. Bende Balázs által vezetett, az SZTE-n a klinikai vizsgálatokat koordináló csapatnak nagyon fontos szerepe volt az eddigi előkészítő munkákban, valamint a továbbiakban a mintagyűjtésben és a begyűlt adatok rögzítésében.


IMG_8396


Széll Márta professzor asszony hozzátette: az egyetem számos egységéből több évtizedes tudományos háttérrel rendelkező senior kutatóknak a tapasztalata kell, hogy benne legyen ebben a projektben, ugyanakkor nagyon fontos bevonni a tehetséges fiatalokat is, akik nagyon sok fontos feladatot végeznek el a projektben. Például ők végzik a szekvencia analizáló munkákat.


- A feladat óriási és egyedülálló. Reményeink szerint az első 200 beteg mintagyűjtését illetve laboratóriumi feldolgozását követően a komplex analízis genetikai, transzkriptomikai, szerológiai és vírus genomikai feldolgozása legoptimistább számításaink szerint is 2021 első felében készülhet el. Ezek rendkívül komplex és összetett feladatok, amelyek elvégzéséhez és ellenőrzéséhez a pécsi és szegedi kollégák nagyon jól koordinált munkája kell, hogy alátámassza ezt a nagyon nagy léptékű munkát – tette hozzá a szegedi egyetem genetika professzora.

 

Antal Éva Eső

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.