SZTE Info

_MG_0498

Újabb támogatást nyert Janáky Csaba az Európai Kutatási Tanácstól

Újabb támogatást kapott az Európai Kutatási Tanácstól Janáky Csaba, az SZTE Fotoelektrokémiai Kutatócsoport vezetője. Az elnyert 150 000 eurót annak megvizsgálására, elemzésére fordítják, hogy hogyan tudják versenyképessé tenni a napenergia kémiai energiává alakításával foglalkozó alapkutatásuk eredményét, és hogy milyen irányba haladjanak tovább ahhoz, hogy a kutatásból termék legyen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

150 000 eurós támogatást nyert az Európai Kutatási Tanácstól (ERC) Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem kutatója. Erre a támogatásra azok pályázhatnak, akik korábban már elnyerték az ERC valamely kutatásitámogatást (Starting-, Consolidator, vagy Advanced Grant), amely az alapkutatáshoz nyújt anyagi hozzájárulást.

 

- Az ERC a kutatók számára egyéni támogatásokat biztosít karrierszakasztól függően. A most elnyert Proof of Concept támogatás azt a célt szolgálja, hogy megvizsgáljuk, hogy az alap projektből hogyan lehet versenyképes terméket, az iparban, gazdaságban is hasznosuló szolgáltatást fejleszteni. Ez azért is jó lehetőség, mert a bírálat nagyon alapos és kompetitív folyamat volt, és a pályázat öt bírálójától nagyon részletes visszajelzéseket kaptam.

 

A bíráló bizottság számos olyan javaslatot is tett, amelyek nagyon hasznosak lehetnek a jövőre nézve abban a tekintetben, hogy hogyan hasznosíthatók kutatási eredményeik.

 

- Áramlásos fotoelektrokémiai cellákkal foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan tápláljuk be a szén-dioxidot, ebből akarunk valamilyen hasznos terméket előállítani, közvetlenül felhasználva a napfény energiáját. Az ERC első támogatása arra vonatkozott, hogy miként lehet olyan elektródokat, új anyagokat létrehozni, amelyekkel a szén-dioxid átalakítása hatékonyan végbe megy. Az új projektben pedig már átfogó piacelemzést végezünk, a technoökonómiai analízis eredménye pedig majd abban segíti, hogy lássuk: milyen paraméterekkel kell rendelkeznie a technológiának ahhoz, hogy versenyképes legyen, és érdekes legyen az ipar számára.

 

Janáky Csaba hozzátette: technológiai fejlesztés tekintetében a „halál völgyében” járnak. Egy kutatási termék technológiai érettségi szintjét egy 1-től 9-ig terjedő skálán pontozzák, ők 3-4-es szinten vannak.

 

- Ez az úgynevezett „halál völgye”, a befektetők jellemzően a 7-es szint elérését követően tudják felmérni, hogy érdemes-e az adott termékkel foglalkozni – tette hozzá a szegedi egyetem kutatója. – A mostani egy jól definiált, viszonylag szűk térben mozgó feladat, a tudományos eredmények hasznosíthatóságát nézzük meg, hogy melyik a leginkább ígéretes. Arra vonatkozóan is végzünk számításokat, hogy milyen irányban kezdjük el a további, technológia-fejlesztési tevékenységeket. A támogatásból felmérjük a versenytársakat, elemezzük a termék várható életciklusát, és azt is szeretnénk kidolgozni, hogy amennyiben a kutatásunkból termék lesz, hogyan lehet majd megsemmisíteni.

 

A kutatócsoport azt is tudni szeretné, melyek azok a paraméterek, amelyek a leginkább befolyásolják azt, hogy egy fotoelektrokémiai berendezés versenyképes legyen a piacon. Mindezen egy szakértő csapat dolgozik majd, többek között az SZTE Gazdaságtudományi Karáról is bekapcsolódnak a munkába. Ha ezeket az elemzéseket elvégzik, a módszer a későbbiekben is jól hasznosítható lesz más kutatásokban: a módszert felhasználva elemzéseket tudnak majd végezni egyéb energiaátalakítási/energiatárolási projektek vonatkozásában.


SZTEinfo - Antal Éva Eső

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.