SZTE Info

nyito_kutatok_godzilla_1

Godzilla a Kutatók Éjszakáján

Idén online programokkal várta az érdeklődőket a Kutatók Éjszakája. A Szegedi Történészhallgatók Egyesülete történelmi elemeket mutatott be filmes és sorozatos univerzumokban. Bessenyei Vanda, az SZTE Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatója, a Godzilla franchise-t mutatta be az egyik ilyen előadáson.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Godzilla nevével valószínűleg már mindenki találkozott, de a többség csak városokat romboló szörnyként tekint rá. Az előadáson megtudtuk, hogy ennél sokkal komolyabb és mélyebb jelentése van. A franchise kezdete egészen a II. világháborús atomkatasztrófához vezethető vissza. Ebben a nukleáris háború veszélyével fenyegetett világban született meg Godzilla karaktere. Az első filmet 1954-ben mutatták be Honda Isiró rendezésében. A szörny a sugárzás következménye miatt hagyományos fegyverekkel elpusztíthatatlan volt a filmben. – Godzilla tehát mindaz, ami a japánok számára az atomkatasztrófa: az ember által szinte felfoghatatlan pusztítás, halál, legyőzhetetlen erő, vagyis maga a nukleáris rémálom – tudtuk meg Bessenyei Vanda előadásán.


Godzilla_a_Kutatok_Ejszakajan2


Az első film az atombombával sújtott világra reflektál. Az alkotás technikailag ma már elavultnak tűnhet, de komoly morális dilemmákat mutat be. Létrejött az Oxigen Destroyer-dilemma, vagyis még egy Godzillánál is veszélyesebb fegyver. Az emberiség két táborra különíthető el, az egyik tábor Godzilla elpusztítását látja megoldásnak, a másik tábor pedig tudományos perspektívából figyelné meg a szörnyet. – A készítők elsődleges célja a radioaktív sugárzás láthatása volt, amit végül maga Godzilla formázott meg, és lett egy meglett katasztrófa szimbóluma és metaforája – derült ki az előadáson. A film Amerikában bemutatott változatában már kevésbé volt érezhető az atomkatasztrófa, inkább a szélesebb közönségnek tették fogyaszthatóbbá a témát.


Godzilla_a_Kutatok_Ejszakajan4


Az 1954-es film megalapozta a franchise további sikerét. A Godzilla-filmeket négy korszakra lehet elkülöníteni: a Sóva-éra: 1954-1975, a Heiszei-éra: 1984-1995, a Millenium korszaka: 1999-2004, a Reiva-éra filmje 2016-ból, illetve készült három amerikai feldolgozás is.


Godzilla ott volt a 20. és 21. század legfontosabb eseményeinél, de az alapötlet minden érában az atomkatasztrófa volt. A filmek önmagukban is érthetőek, nem szükséges különösebb előtudás a megtekintésükhöz. Az 1960-as években a fiatalabb korosztályt is megszólították, majd az 1970-es években a környezetszennyezés vált a fő tematikává. Godzilla ekkor hősként jelenik meg a filmekben, ahol leszámol a többi szörnnyel. – Godzilla már 70 éve stabilan a Japán kultúra egyik központi figurája, viselve a rászabott kollektív történelmi emlékezet és metaforák terhét, valamint a különböző szereposztásokat – mutatta be a karaktert Bessenyei Vanda.


Godzilla_a_Kutatok_Ejszakajan3


Mit hoz a jövő? A karakter a mai napig ikonikus státuszt foglal el a szigetországban, nemrég a Japán állampolgárságot is megkapta. Abban is biztosak lehetünk, hogy a készítők hamarosan napjaink kihívásaira is reagálni fognak. Az előadás a Kutatók Éjszakája után is elérhető maradt, a történészhallgatók Facebook oldalán.


SZTEinfo - Mátó Gábor

Grafika - Gór-Nagy Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.