SZTE Info

kiemelt_mikromuanyagok

Az SZTE kutatói már tudják, mennyire szennyezett a Tisza mikroműanyaggal

A Tiszán átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található 1-1 kilogramm partmenti üledékben a Szegedi Tudományegyetem kutatói szerint. Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Átfogó képet kaphatunk arról, hogy melyik folyó honnan hoz nagy mennyiségű műanyag-szennyezést a Tiszába, és hogyan alakul a Tisza teljes hosszán a szennyezés mértéke – összegezte a 2019 óta végezett kutatómunkájuk célját a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék egyetemi docense, Dr. Kiss Tímea.


Uledekvizsgalat
Az SZTE kutatói a laboratóriumban: az üledékmintákból nyerik ki a mikroműanyagot.

 

Egyre több műanyagot használunk a mindennapi életben: műanyagból készülnek a háztartási eszközök, a ruhák, a festékek és műanyag van a szépségápolási termékekben is.

 

– A műanyag a szennyvízzel és a hulladék nem megfelelő elhelyezésével bejuthat a folyókba, fizikailag összetöredezik, 5 milliméternél kisebb darabokból álló mikroműanyaggá válik, amit a folyók elszállíthatnak, illetve a hordalékkal együtt lerakják – magyarázta a szakember.

 

A kutatás első eredményei alapján a Tiszán átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse van 1-1 kilogramm partmenti üledékben, míg a mellékfolyók esetében a szennyezettség értéke kilogrammonként 4100 darab. Mindez jelentős szennyezettségre utal, mely – az SZTE kutatói által gyűjtött adatok alapján – elsősorban a kárpátaljai Nagyág és a Romániából érkező Maros folyókat érinti.


Grafikon_mikromuanyag_2019
A Tisza és mellékfolyóinak üledékéből származó mikroműanyagok mennyisége (db/kg) a 2019-es felmérés idején.

 

Az SZTE kutatói arra is fölhívják a figyelmet, hogy egyes helyeken a magyarországi szakaszon is jelentős mennyiségű műanyag juthat a folyóba, hiszen Dombrádnál, Nagykörűnél és Csongrádnál kiugróan magas műanyag-koncentrációt mutattak a helyi strandok környezetéből gyűjtött minták.


Mikroszkoppal_mikromuanyag

– A folyóvízi mintákban nem találtunk tisztítószerekből és kozmetikai szerekből – például arcradírról – származó gömb-alakú mikroműanyagot, illetve a zacskók lebomlásával keletkező műanyagfoszlány mennyisége is elhanyagolható volt. Az üledékmintákat inkább a különböző színű szálak uralták, melyek nagy valószínűséggel a környezetbe kijutó, nem megfelelően tisztított, műszál maradványokat tartalmazó mosóvízből, esetleg kidobott ruhák vagy kötözőanyagok bomlásából származhatnak – árnyalta az összképet az SZTE egyetemi docense. – A mikroműanyagokat mikroszkóp segítségével azonosítjuk és számoljuk.

 

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet kutatói a mintavételt a 2020-as tavaszi árvizet követően megismételték, a laboratóriumi vizsgálatok folyamatosak. Az újabb méréssorozathoz a korábbinál is több helyről gyűjtöttek mintát, így vizsgálhatóvá vált például, hogy van-e összefüggés az üledék szemcsemérete és a szennyeződés koncentrációja között, illetve az árvíz újra rendezte-e a mikroműanyagok eloszlását a Tisza vízrendszerében.

 

Az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék kutatói által vizsgált téma a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett alapkutatási pályázaton sikerrel szerepelt, támogatást kapott. A szegedi kutatócsoporthoz kapcsolódnak a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Újvidéki Egyetem kutatói is.

 

SZTEinfo

Illusztráció: SZTE TTIK

 

A témáról korábban írtuk:

Az SZTE kutatói a mikroműanyagok mennyiségét mérik a hazai folyók üledékeiben

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. szeptember 26.

Szte_Rovatfejek_konyv_B-BT_20200923

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.