SZTE Info

IMG_3329

Világszínvonalú hibrid műtőkomplexumot adtak át az SZTE Idegsebészeti Klinikán

Rekordidő, azaz mindössze öt hónap alatt készült el az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikán kialakított világszínvonalú hibrid műtőkomplexum, amelyet október 5-én ünnepélyes keretek között adtak át.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Magyarország első robotkarral működő, Siemens Healthineers ARTIS pheno berendezése került abba a világszínvonalú, idegsebészeti beavatkozások elvégzését kiszolgáló hibrid műtőkomplexumba, amelyet ünnepélyes keretek között az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikáján adtak át október 5-én. A dedikált gerincműtő és egy fej-nyaksebészeti hibridműtő, valamint a szintén átadott orvosi-, beteg és nővérszobák, vizsgáló és kiszolgáló helyiségek sajtóeseményén dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja úgy fogalmazott, hogy az idegsebészeti hibrid műtő beruházása egyszerre jelent orvosi-egészségügyi, kutatási, valamint oktatási, pénzügyi, finanszírozási és gazdasági innovációt is.



Atado_unnepseg_20191005BA
Képgaléria a rendezvényről


Mint hangsúlyozta, az SZTE stratégiai célja, hogy a társadalmi igényeknek és a kormányzati elvárásoknak megfelelve kiemelten fejlessze a nagy tradícióval rendelkező egészségügyi képzéseket. Megfogalmazása szerint ezen a területen nem lehet átállni a „tömegképzésre”, a távoktatásra. Az orvoslás, a gyógyítás és az ápolás használja leginkább a technikai-műszaki-informatikai fejlődés vívmányait, de ezek azok a területek, ahol az emberi tényező, az empátia soha nem fog eltűnni, sőt szerepe felértékelődik. – Az oktatásban ez az eszköz műszaki-informatikai adottságai révén kiszolgálja a tanulók élmény-igényét, a tudás elnyeréséhez, a gyakorlat megszerzéséhez pedig kiváló lehetőséget nyújt az alap és a szakorvosképzésben egyaránt – tette hozzá a kancellár, aki a 2,5 milliárd forintos fejlesztés gazdasági innovatív jellegét emelte ki. Ugyanis nem a meglévő forrásokhoz igazították a beruházást, hanem az állami egészségügyi szektortan szinte egyedülálló módon bérleti konstrukcióban, a Merkantil Bank közreműködésével valósították meg.


IMG_3208


Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter beszédében utalt arra, hogy a magyar gazdaság utóbbi negyedéves 5,2 százalékos növekedése, jelentősen meghaladta az európai gazdaság 1,1 százalékos és a német 0,3 százalékos adatait. Véleménye szerint mindez a high-tech gyártó és szolgáltató szektor magyar gazdaságon belüli egyre nagyobb szerepének köszönhető. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájában négy olyan területet fogalmazott meg, ahol a magyar cégek még nagyobb mértékben sikeresek tudnak lenni. Ezek között szerepel az egészségipar ­- amely 5-6 százalékos növekedést ért el -, valamint az úgynevezett science parkok létrehozása. Ennek legjobb példája Szegeden található.

A miniszter kitért arra is, döntés született, hogy elkülönített források állnak majd rendelkezésre az orvosi, egészségtudományi kutatások finanszírozására. 2020-tól a költségvetésben 25 százalékkal, azaz 37 milliárd forinttal növelik a kutatásra fordítható összeget. A tervek szerint ezt 2021-ben és 2022-ben is megismétlik. Mindez azt a célt is szolgálja, hogy a magyar egyetemek és kutatóintézetek együttműködése erősödjön.


IMG_3229


Személyes élménnyel kezdte köszöntő beszédét Prof. Dr. Rovó László rektor, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója, aki fiatal orvosként a Standord Egyetem műtőit figyelve szembesült azokkal a jelentős technológiai különbségekkel, amelyek a magyar és az akkori amerikai egészségügyi rendszer jellemzői voltak. - Soha nem gondoltam volna, hogy Szegeden majd egy olyan világszínvonalú műtőkomplexumot tudunk átadni, ami többféle szempontból meghaladja még a mai szintjét is a világhírű amerikai egyetemnek. Ezt azért is állíthatom, mert két nap operáltam benne, és fantasztikus érzés volt – részletezte Rovó László, aki örömét fejezte ki, hogy ezt az átadó beszédet az SZTE rektoraként mondhatja el. – Amikor átvettem ezt a pozíciót kiváló és kitűnő elődömtől, a vezérelvem a lendület megújítása és a kiválóság tovább éltetése volt. Ez a cél egyetemünk 400 éves hagyománya és eredményei alapján egyértelmű elvárás – hangsúlyozta, majd hozzátette: a legutóbbi hazai és nemzetközi rangsorok alapján, a minisztérium felmérése szerint is az SZTE a legjobb hazai vidéki egyetem. Azonban ennek a kivételes helyzetnek a fenntartása a mai versenykörülmények között nagy kihívást jelent.


IMG_3276



A rektor kiemelte, hogy a külföldről is látható színvonal emelkedés csakis hatékony, mindenre kiterjedő innovatív megoldásokkal valósítható meg. Csak széles hálózati rendszerben működve érhetők el az egyetem céljai, és ehhez sok tekintetben át kell formálni az eddigi gondolkodásmódot. Az egyetem új együttműködési rendszerében történő szerepvállalások, a keleti új ipar és tudományos forradalom felé való nyitás is erről a váltásról szól. Rovó László hangsúlyozta, hogy a hazai és a szomszédos intézményekre is fokozottan kell figyelmet fordítania az egyetemnek.


IMG_3309


A most átadott műtők szintén ennek a kiválósági innovációs koncepciónak a részei. Már a legmodernebb technikai és informatikai eszközöket biztosítják. Rovó professzor kiemelte, hogy az idegsebészet, valamint a fül-orr-gégészet fej-nyaksebészet területén mostantól egy rendkívül komoly innováció ad lehetőséget a szakmai munkára. Hangsúlyozta továbbá, hogy ezen kívül még egy új, innovatív, az egyetem számára saját célokat megvalósító finanszírozási modellt is jelent ez a műtőkomplexum kialakítása. – Hasonló kiválóságban megtérülő fejlesztéseket tervezünk az egyetemünk több klinikáján, és kérem az intézetvezetőket, hogy hasonlóan átgondolt terveket nyújtsanak be. Ezek a célok illeszkednek a minisztérium egészségipari fejlesztési terveibe, és a legmodernebb technológiák egyetemeken történő bevezetésének koncepciójához is – fogalmazott Rovó László rektor, aki hozzátette: ezt már a közeljövőben láthatjuk a nemzetközi szintű képalkotó diagnosztikában, izgatottan várjuk a sebészeti robotok megjelenését, és a további folyamatban lévő egészségügyi fejlesztéseket.


IMG_3235


Prof. Dr. Barzó Pál, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika igazgatója elmondta, hogy míg évekkel ezelőtt az egy év alatt elvégzett műtétek száma 1200-1300 volt, addig ebben az évben már ez a szám eléri a 4000-et. – A betegforgalmunk exponenciálisan nőtt, jóval meghaladva az infrastrukturális lehetőségeket. Ez a klinika minden dolgozója számára óriási frusztrációt jelentett, hiszen nem tudtuk kiszolgálni azokat a betegeket, akik a segítségünkre szorultak volna – vázolta fel az intézetvezető, aki hozzátette, hogy Magyarország legnagyobb idegsebészeti centrumaként 2-3 műtőben dolgoznak, de ez is kevésnek bizonyult, és a kapacitások bővítése vált szükségessé. – A beruházás olyan komplex műtő és 100-110 ágy közötti hotelfunkcióra ad lehetőséget, ami nemcsak Magyarország, hanem a világ egyik legnagyobb idegsebészeti klinikájává emelt bennünket. Ezentúl folyamatosan 4 műtőben operálhatunk, és előrelátásom szerint 2-3 éven belül a 4000-es betegszámot meg fogjuk duplázni. A világon nincsen olyan idegsebészeti beavatkozás, amit mi a világ legmagasabb színvonalán ne tudnánk elvégezni – hangsúlyozta Barzó Pál.


IMG_3359


A műtőkomplexumot egy gerinc- és egy fej-nyaksebészeti hibrid műtő alkotja. A gerincsebészeti műtővel kapcsolatosan a professzor elmondta, hogy a legmagasabb színvonalú képalkotó technikával, navigációs berendezéssel szerelték fel, egy robotkar segítségével precízen végezhetik el a legbonyolultabb gerincműtéteket is, ami jelentősen javítja a betegbiztonságot. Kiemelte az útjába eső tárgyakat is kikerülni képes robotkarral működő angiográfiás berendezést, valamint a saját robottechnikával rendelkező, navigációval felszerelt mikroszkópot. – A két komplex műtő kialakításával, valamint az idegsebészetre és a fej-nyaksebészetre jellemző magas szintű orvosszakmai színvonal mellett, Rovó és Piffkó professzorokra gondolva, sikerült olyan fej-nyaksebészeti centrumot, vagy annak egy komoly részét kialakítani, ami nem eléri, hanem akár 4-5 évvel meg is előzi a világszínvonalat – fogalmazott Prof. Dr. Barzó Pál.


IMG_3247


Oroszné Vincze Rita, a Siemens Healtheare Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az átadott, mesterséges intelligencia algoritmusain alapuló berendezések minden tekintetben megfelelnek a 21. századi modern követelményeknek, és jelen pillanatban a cég portfóliójának csúcskategóriás termékei. – Cégünk úgy döntött, hogy a szegedi lesz az első olyan referencia centrumunk Európában, ahol idegsebészeti, onkológiai, valamint intervenciós radiológiai beavatkozásokat végeznek majd – jelentette be az ügyvezető igazgató.


IMG_3256


Szeged egyik lehetséges kitörési pontjának nevezte az egészségipart Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Létfontosságúnak tartja, hogy magas hozzáadott értéket teremtő vállalkozások érkezzenek a városba. Példaértékűnek nevezte a Szegedi Tudományegyetem innováció iránti befogadóképességét, véleménye szerint az egyetemen folyó magas szintű oktatói és kutatói munkának köszönhető, hogy nemzetközi szinten is jegyzik a szegedi gazdasági régiót.


 

SZTEinfo: Lévay Gizella

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 14.
    12:10 - 12:10
  • október 14.
    14:00 - 15:00
  • október 14.
    14:00 - 15:00
    Join us for a public talk on Hungary's democratic transition from the perspective of the number-two diplomat of the U.S. Embassy in Budapest in 1989. Donald Kursch served as Deputy Chief of Mission in Budapest between 1986 and 1990 so he was close witness to the events that led to the change of regime. The talk is followed by a Q&A guided by Professor of Political Science (SZTE) Dr. Norbert Merkovity.
  • október 14.
    16:30 - 18:00
    Beszélgetőtárs: Bene Zoltán író, szerkesztő
    A lidércfény vagy bolygó-tűz különleges természeti jelenség. Fény, amely a legsötétebb éjszakában is képes reményt adni. Nem tudni, hol, mikor lobban fel e bolygó fény, de ilyenkor segít élni, életben maradni, megérteni önmagunkat és a világot. Ilyen, a hivatalosan oktatott irodalomtörténet mellett bolygó fényeknek szánja Bárdos József ezeket a kis, novellaszerű történeteket, amelyek egy pillanatra erős fénybe helyeznek, megvilágítanak egy arcot, egy sorsdöntő helyzetet. Az elbeszélések témái gyakran súlyosak, és veszélyesek az ábrázolt élethelyzetek. Mint például Arany János és Jókai Mór beszélgetése a Haynau-uralom sötét éjszakájában. Vagy a Madách Imre letartóztatása előtti pillanat, vagy Balassi Bálint Lengyelországba való elbujdosásának felidézése. A novelláskötet élményszerűen átélhető képet nyújt a lenyűgöző magyar irodalmi örökségről.
  • október 14.
    18:00 - 19:00
    Megnyitja: Dusha Béla fotóművész
    Közreműködik: Fabulya Andrea versmondó
    Dr. Gyeviki János PhD (Szeged, 1949) a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1972-ben szerzett gépészmérnöki, majd 1978-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát. 2011-ben az SZTE Mérnöki Kar egyetemi docenseként ment nyugdíjba, de azóta is oktat. 1970 óta fotografál. 1977 óta tagja a Szegedi Fotóklubnak, 2015 óta a SZAB Fotóművészeti Munkabizottságnak. Számos csoportos és egyéni kiállításon szerepelt. Az utóbbi években képeivel a tanyavilág emlékeit keresi, az elmúlás gondolatát, szépségét járja körül. A tárlat összefoglaló képet kíván nyújtani egy gazdag életműről.
    Megtekinthető október 22-ig, munkanapokon 08.00-20.00 óráig.