SZTE Info

nyito

„Történelmi emlékhely” – 1956. október 16. emléktáblája az SZTE Auditórium Maximumánál

Rendhagyó történelem óra, tudományos konferencia, az SZTE „Aud.Max.” „történelmi emlékhely” státuszát hirdető tábla avatása, a MEFESZ emlékmű koszorúzása, a hallgatói önkormányzatiság ünnepe. Így folytatódott a megemlékezés 63 év távlatából a Szegedi Tudományegyetemen az 1956. október 16-án tartott nagygyűlésre, ahol először mondták ki az országot forradalmi lángba borító politikai követeléseket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az 1956-os forradalom gyújtószikrája a szegedi MEFESZ – hangsúlyozta dr. Jancsák Csaba ifjúságkutató. Az SZTE 1956-os Emlékbizottság titkára, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánhelyettese az 1956. október 16-án a Szegedi Tudományegyetem Auditórium Maximumában tartott diákgyűlésén született MEFESZ történetének kutatója.


IMG_4134


Az 1956-os forradalom és szabadságharc politikai követeléseit elsőként a szegedi egyetemisták mondták ki hangsúlyozta dr. Jancsák Csaba. Összegezte a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége históriájával kapcsolatos, egyre bővülő információkat tartalmú mefesz.hu honlapon közzétett kutatási eredményeket azon a 2019. október 16-i tudományos konferencián, amellyel folytatódott a szegedi egyetemen előző nap elkezdődött megemlékezés-sorozat.


IMG_4166

 

A MEFESZ egyik alapítója, dr. Kiss Tamás, a szegedi egyetem egykori joghallgatója is részt vett az SZTE 1956-ra emlékező, két napon át tartó rendezvény-sorozatán. Többek között rendhagyó történelem órát tartott az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában, a történelem tanár Farkas Zoltán vendégeként.

 

 

Forradalom? Forradalom!

 

– Forradalom? Forradalom! – kérdezett és állított Kahler Frigyes történész. Előadásában kifejtette, miként alakult ki a Kádár-korszakban az 1956. október 23. és november 4. közötti időszak „ellenforradalom” minősítése. Majd számokkal igazolta, hogy az 1956-os szerepük miatt börtönbe vetettek, kivégzettek és internáltak „osztályösszetételét” vizsgálva jól látható, hogy az „ellenforradalmár” minősítés nem azonos az „osztályellenséggel”. Ez utóbbi, a korszakot is jellemző kategóriába az 1956 után bebörtönzöttek 3 és az internáltak 7 százaléka sorolható.


IMG_4131

 

Vezér nélküli forradalomnak nevezte 1956-ot a kutató, mert az események irányítására helyben megtalált és hiteles személyeket választottak az emberek. A történész számára – a 63 éves követeléseket elemezve – a „nemzeti forradalom” képe rajzolódik ki.


IMG_4170

 

Hogyan történt a fegyveres szervek újjáépítése a forradalom után? A kérdésre Kiss Dávid történész válaszolt. Kiemelte, hogy a forradalmi napokban a rendőrök, katonák zöme nem vállalta a bevetést a felkelők ellen. Így aztán a Kádár-kormány fő feladatának tekintette a honvédelmi és a belügyi karhatalom, s ennek a kort jellemző formájaként a Munkásőrség megszervezését.


IMG_4139

 

– A népbíráskodás azonos a pártbíráskodással – fogalmazott Zinner Tibor történész. A kádári megtorlás és utóélete című előadásában arról is szólt, hogy az 1957 januárja és 1959 nyara közötti időszakban aktív népbíróságok összesen 5 hazai városban ontották az ítéleteket. A bíráskodásnak ez a formája 1961-ben szűnt meg. A Kádár-korszak indulásakor börtönökbe zárt felkelők közül az első csoportok 1963-ban, az utolsók 1973-ban szabadultak ki.

 

IMG_4146


A rehabilitálás, az 1989. október 20-i első semmisségi törvény és az azt követő jogszabályok következményeit felvillantva említette, hogy 2016-ban még 60-70 esetben hiányzott a legfelsőbb bírósági fórum, a Kúria ítélete.


IMG_4213

 

Ez a velünk élő történelem – vélekedett zárszavában a tudományos konferencia levezető elnöki feladatát ellátó prof. dr. Zakar Péter történész, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

 

 

Sztélé az „AudMax” bejáratánál

 

Hogyan lett "történelmi emlékhely" az SZTE Auditórium Maximuma? A kérdésre dr. Jancsák Csaba, az SZTE 1956-os Emlékbizottság elnöke válaszolt mielőtt leleplezték az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar épülete legendás nagytermének a bejárata melletti emléktáblát. Röviden összefoglalta az SZTE 1956-os Emlékbizottsága erőfeszítéseit. (Az erről szóló, Történelmi emlékhely az SZTE Auditórium Maximuma, ahonnan elindult az ’56-os forradalom című cikkünk az SZTE Hírportálján 2019. március 21. óta olvasható. – A szerlk.)


IMG_4243

 

„Az SZTE Auditórium Maximuma történelmi emlékhely. A szegedi diákok 1956. október 16-án a tudományegyetem Auditórium Maximumában nagygyűlést tartottak. Az itt megfogalmazott és országosan ismertté vált követelések készítették elő a forradalmat” – olvasható a MEFESZ megalakításának a jelentőségét dióhéjban összefoglaló ismertető a sztélén. Az emléktábla elhelyezésének jelentőségét prof. dr. Zakar Péter rektorhelyettes méltatta.


IMG_4275

 

A 63 esztendővel ezelőtti október 16-án az „AudMax”-ban összegyűlt diáksereg képviseletében megjelent a sztélét avató ünnepségen az egykori joghallgatók közül Kiss Tamás és Nagy Péter; az 1956-ban vegyésznek tanuló Huszti Zsuzsa, Molnár Mihály, Pusztay Éva, a bölcsész Kaposi Márton, a főiskolások közül Furák András.


IMG_4301

 

Kanadából érkezett a jeles ünnepségre a MEFESZ-alapító joghallgató, a már elhunyt Lejtényi András képviseletében leánya, Catherine. Az SZTE BTK dékánját, prof. dr. Gyenge Zoltánt és az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánját, dr. Döbör Andrást is láttuk az emlékezők között.


IMG_4286

 

Az SZTE 1956-os Emlékbizottságának az elnöke: dr. Kiss Tamás, titkára: dr. Jancsák Csaba, valamint a testület tagjai közül: az SZTE rektorhelyettese, prof. dr. Zakar Péter és az SZTE EHÖK elnöke, dr. Papp Viola leplezte le a következő nemzedékek figyelmét is az 1956-os forradalomra, a MEFESZ-re irányító sztélét.

 

 

A MEFESZ-emlékmű virágai

 

Az Egyetemi Autonómia és a Hallgatói Önkormányzatiság Napjaként is ünneplik a MEFESZ megalapításának október 16. napját. E jeles ünnep rendezvényein megjelentek az SZTE 12 karának hallgatói önkormányzati vezetői is.


IMG_4308


A Göncz Árpád sétány mellett, azaz az SZTE BTK és az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ közötti területen felállított fekete márvány emlékmű megörökíti az 1956. október 20-i MEFESZ nagygyűlés főszereplőit is. Tóth Béla szobrászművész alkotásán a dombormű korabeli fényképfelvétel alapján készült.


IMG_4363

 

A szegedi egyetemisták 12 majd 16 pontja lett a forradalom programja – jelentette ki köszöntőjében Sutus Valentin. Az SZTE JGYPK hallgatói önkormányzatának vezetője idézte fel 63 évvel ezelőtti jeles nap történéseit.


IMG_4334

 

A MEFESZ-emlékműnél rendezett ünnepségen koszorút helyeztek el az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére – többek között – a 63 évvel ezelőtt az SZTE BTK Auditórium Maximumában összegyűlt hallgatók közül dr. Kiss Tamás és Pusztay Éva; az SZTE vezetői nevében prof. dr. Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes, valamint dr. Dömötör Máté főtitkár; az SZTE 1956-os Emlékbizottság nevében dr. Jancsák Csaba, prof. dr. Dux László, valamint Kiss Gábor Ferenc.


IMG_4349

 

A Hallgatói Önkormányzatok Országos elnöke, Murai László és az SZTE EHÖK elnöke, dr. Papp Viola egyaránt részt vett a rendezvényen. Rajtuk kívül koszorúzott a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium, a Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium, a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség, a Karolina Szakkollégium, a Kaszap István Jezsuita Szakkollégium, a Szent Imre Szakkollégium, illetve a Romzsa Tódor Görögkatolikus Szakkollégium.

 

Az SZTE EHÖK választmányi ülésével zárult az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékező egyetemi ünnepség-sorozat. E rendezvényen Vakula Mariann, dr Dani Vilmos és dr. Sahin Tóth István vehette át a Hallgatói Mozgalomért Emlékérmet.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna

 

Korábban írtuk:

A szegedi egyetemen lobban fel az 1956-os forradalom lángja

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *