SZTE Info

_MG_7693

A szájüregi rák korai felismerését kutatják

A Szegedi Tudományegyetem vezette konzorcium közel 690 millió forint támogatást nyert a „Szájüregi megbetegedések molekuláris vizsgálata” című kutatási program megvalósítására. A tudósok a szájüregi rák és a fogágyi gyulladások korai felismerését kutatják.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Európában vezető, világviszonylatban dobogós helyet „vívott ki" Magyarország az utóbbi két-három évtizedben a szájüregi daganatos megbetegedések számában. A negatív rekordot tetézi, hogy nálunk halnak meg a legtöbben ebben a ráktípusban. A fogínygyulladás is népbetegség – hazánkban minden harmadik embert érint valamilyen szinten. A négy évig tartó projekt során ezeket a betegségeket szeretnénk vizsgálni azért, hogy megérthessük, milyen tényezők vezethetnek a kialakulásukhoz, és mely tényezőket lehetne befolyásolni a kezelés sikeressége szempontjából – mondta el Prof. Dr. Minárovits János, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék vezetője a GINOP-2.3.2-15-2016-00011 „Szájüregi megbetegedések molekuláris vizsgálata” című pályázat nyitó konferenciáján.


_MG_7750
Prof. Dr. Minárovits János


A 2016. október elsején indult projekt szakmai vezetője elmondta: a tudósok egy új eljárással, a szekvenálással - DNS sorrend meghatározással – azonosítják be a mikroba közösségeket, amelyek közrejátszanak a fogágy gyulladásban és a rosszindulatú daganatok kialakulásában. Utóbbiak esetében olyan biomarkereket, vagyis jelzőmolekulákat szeretnének beazonosítani, amelyek viszonylag korai stádiumban lehetővé teszik a rosszindulatú daganat felismerését. A szájüregi daganatos betegek túlélési esélyei ugyanis nagyon kedvezőtlenek: körülbelül a felük éli túl az öt évet a betegség felismerése után. Ha a felismerés időpontját sikerül előrébb hozni, egy kisebb, viszonylag kevésbé rosszindulatú daganatot hatékonyabban kezelhetnek a szakemberek.

 

A kutatók a fogágyi gyulladásoknál azt vizsgálják, hogy a bakteriális közösség összetételénél mik azok a változások, amelyek hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, hiszen ezeket célzottan lehet kezelni megfelelő antibiotikumos kúrával. Végül megvizsgálják, hogy befolyásolják-e a fogpótlásban alkalmazott titán implantátumok felszíni módosításai a szervezet sejtjeinek tapadását és gátolható-e ily módon a gyulladást okozó, titánfelszínhez tapadó baktériumok szaporodása.

 

A Szegedi Tudományegyetem konzorciumi partnere a projektben a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kara, és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézete. Az SZTE részéről a projektet a Fogorvostudományi Kar (FOK) Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék koordinálja.


szajraknyito
A nyitókonferencián készült képek megtekinthetők itt.


A megvalósításban az SZTE FOK tanszékei mellett közreműködnek az SZTE Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) intézetei (Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet, Pathológiai Intézet) és klinikái (Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika, Fül-Orr-Gégészeti és Nyaksebészeti Klinika), valamint az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) Kísérleti Fizikai Intézete is.


SZTEinfo




arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alap










További részletek a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2017. számában.


szajuregi_rak


További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2017. számából:

A PhD a negyedik gyermekem

Tévhitek a gyógynövényekről

Digitális örökkévalóság versus világvége

Fajmentő program indul a SZTE Füvészkertjében

Közérthetően a túlsúlyról

Forradalmasíthatja az energiatárolást az SZTE új kutatási projektje

Mobil applikáció és újfajta fejőrendszer segíti a hatékonyabb tejtermelést az SZTE-n

Szeptembertől SSC kurzus a szegedi GTK-n

Versenyzőt és embert formálni - Interjú Sík Márton olimpikonnal

A Monguz Információtechnológiai Kft. kapta az SZTE Alma Mater díjat

Duális képzésről állapodott meg az SZTE és a Coca Cola

Díjazott orvosok párban a családban és a munkában

Megérteni a memória működését

Antibiotikumot fejlesztenek szegedi kutatók – megpróbálják „becsapni” a géneket

Ritka betegségek kutatására nyert támogatást a szegedi egyetem

Molekuláris orvostudományi kiválósági központ alakul Szegeden

„A pedagógia legfontosabb princípiumát találtam meg a zenében” – rockkurzus a Szegedi Tudományegyetemen

Baracskai Judit szerepálmai

A szabadság volt az útravaló

Sija Éva: "A mozgás az örök fiatalság egyik titka"

Zeneszerző a felhők felett

Lencsevégre kapott biciklik

Öregdiákjaink sikertörténete - Wodala Márk, az Oscar-gála szinkrontolmácsa

A hónap Alma Mater tagja januárban: Menyhei Szabolcs

Vacsora Zsuzsival – almások Szeged legfrissebb kultzenekarában

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.