SZTE Info

_MG_7693

A szájüregi rák korai felismerését kutatják

A Szegedi Tudományegyetem vezette konzorcium közel 690 millió forint támogatást nyert a „Szájüregi megbetegedések molekuláris vizsgálata” című kutatási program megvalósítására. A tudósok a szájüregi rák és a fogágyi gyulladások korai felismerését kutatják.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Európában vezető, világviszonylatban dobogós helyet „vívott ki" Magyarország az utóbbi két-három évtizedben a szájüregi daganatos megbetegedések számában. A negatív rekordot tetézi, hogy nálunk halnak meg a legtöbben ebben a ráktípusban. A fogínygyulladás is népbetegség – hazánkban minden harmadik embert érint valamilyen szinten. A négy évig tartó projekt során ezeket a betegségeket szeretnénk vizsgálni azért, hogy megérthessük, milyen tényezők vezethetnek a kialakulásukhoz, és mely tényezőket lehetne befolyásolni a kezelés sikeressége szempontjából – mondta el Prof. Dr. Minárovits János, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék vezetője a GINOP-2.3.2-15-2016-00011 „Szájüregi megbetegedések molekuláris vizsgálata” című pályázat nyitó konferenciáján.


_MG_7750
Prof. Dr. Minárovits János


A 2016. október elsején indult projekt szakmai vezetője elmondta: a tudósok egy új eljárással, a szekvenálással - DNS sorrend meghatározással – azonosítják be a mikroba közösségeket, amelyek közrejátszanak a fogágy gyulladásban és a rosszindulatú daganatok kialakulásában. Utóbbiak esetében olyan biomarkereket, vagyis jelzőmolekulákat szeretnének beazonosítani, amelyek viszonylag korai stádiumban lehetővé teszik a rosszindulatú daganat felismerését. A szájüregi daganatos betegek túlélési esélyei ugyanis nagyon kedvezőtlenek: körülbelül a felük éli túl az öt évet a betegség felismerése után. Ha a felismerés időpontját sikerül előrébb hozni, egy kisebb, viszonylag kevésbé rosszindulatú daganatot hatékonyabban kezelhetnek a szakemberek.

 

A kutatók a fogágyi gyulladásoknál azt vizsgálják, hogy a bakteriális közösség összetételénél mik azok a változások, amelyek hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, hiszen ezeket célzottan lehet kezelni megfelelő antibiotikumos kúrával. Végül megvizsgálják, hogy befolyásolják-e a fogpótlásban alkalmazott titán implantátumok felszíni módosításai a szervezet sejtjeinek tapadását és gátolható-e ily módon a gyulladást okozó, titánfelszínhez tapadó baktériumok szaporodása.

 

A Szegedi Tudományegyetem konzorciumi partnere a projektben a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kara, és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézete. Az SZTE részéről a projektet a Fogorvostudományi Kar (FOK) Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék koordinálja.


szajraknyito
A nyitókonferencián készült képek megtekinthetők itt.


A megvalósításban az SZTE FOK tanszékei mellett közreműködnek az SZTE Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) intézetei (Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet, Pathológiai Intézet) és klinikái (Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika, Fül-Orr-Gégészeti és Nyaksebészeti Klinika), valamint az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) Kísérleti Fizikai Intézete is.


SZTEinfo




arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alap



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 21. 09:15 - 25. 17:00
    The BIOMAT 2019 International Symposium will be held at University of Szeged, Bolyai Institute and Hungarian Academy of Sciences, Hungary. The participation in the BIOMAT 2019 International Symposium is another great opportunity for research students and young postdocs to exchange scientific feedback with their colleagues from several countries, in the best tradition of the BIOMAT Symposium Series.
  • október 21.
    12:10 - 12:20
  • október 21.
    16:30 - 18:30
    Az SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézete és a Mentor(h)áló az új tanévben is folytatja közkedvelt műhelysorozatát.
    A műhelyfoglalkozáson való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
  • október 21.
    18:00 - 19:00
    Beszélgetőtárs: Bene Zoltán író
    Mi köze van az ellopott, tömör arany Fabergé-tojásnak a Patyomkin páncéloshoz? Túlélheti-e valaki a 20. század három legnagyobb közlekedési katasztrófáját? Mi történik, ha Nikola Teslának rossz napja van? [...] És egyáltalán, miért ír egy zeneszerző képzeletbeli családregényt?
  • október 21.
    18:00 - 19:00
    Megnyitja: Tóth István ezredes, MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettes
    Tordai Kamilla az egyetemi évek után a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi helyőrségében kezdett el dolgozni, ahol immár két éve dokumentálja a Zrínyi Miklós Laktanya falai között a különböző harcászati foglalkozásokat, gyakorlatokat, városi rendezvényeket. Fotóválogatása a katonák mindennapjait, izgalmakkal teli életüket mutatja be.
    Megtekinthető október 31-ig, hétköznapokon 08.00-22.00, szombaton 09.00-20.00 óráig.