Az SZGYTV 2026. évi tematikája

Bevezető

Az idei verseny központi témája a Szegeden elérhető kutatási tématerületek bemutatása lesz, különös tekintettel azokra a tudományos irányokra, amelyekbe az SZTE leendő hallgatói a későbbiekben akár maguk is bekapcsolódhatnak. A verseny célja, hogy a résztvevők ne csak elméleti tudásukat mérhessék össze, hanem betekintést kapjanak abba is, milyen izgalmas kutatási kérdések, módszerek és tudományos problémák várhatják őket Szegeden.

A verseny három nagyobb altéma köré épül. Ezek részletesebb bemutatása és ajánlott szakmai kibontása az alábbiakban olvasható. Az altémák olyan területeket érintenek, amelyek egyszerre kapcsolódnak a középiskolai biológia, kémia, fizikai és természettudományos gondolkodás alapjaihoz, ugyanakkor túl is mutatnak a tankönyvi példákon: valódi kutatási problémákhoz, modern laboratóriumi megközelítésekhez és aktuális tudományos kérdésekhez vezetnek el.

Az írásbeli forduló feladatai ezekre a témakörökre épülnek majd. A verseny során nem pusztán lexikális tudásra lesz szükség: fontos szerepet kap a logikai gondolkodás, a kísérletek értelmezése, valamint az ábrák, grafikonok és adatok elemzése is. A feladatok megoldásához a középiskolai, emelt szintű természettudományos ismeretek stabil alkalmazása szükséges, de a sikerhez legalább ilyen fontos lesz a következtetőképesség, a problémamegoldás és a tudományos gondolkodásmód.

A verseny így egyszerre kínál szakmai kihívást és bepillantást abba, hogyan válhat a tantermi tudásból valódi kutatási kérdés, majd később akár egyetemi vagy laboratóriumi munka.

 

Hogyan dolgozzuk fel az egyes témákat?

Idén nem adunk meg konkrét, kötelezően feldolgozandó forráslistát. Ennek oka, hogy a forráskeresés és a forráskritika képességét a természettudományos gondolkodás egyik alapvető részének tekintjük. Aki már középiskolában megtanulja, hogyan találjon megbízható szakmai anyagokat, hogyan különböztesse meg a forrástípusokat, és hogyan ellenőrizze az információkat, az később a tudományos pályán is sokkal biztosabban fog mozogni.

A versenyre készülve a forráskeresést érdemes lépcsőzetesen felépíteni: először az alapfogalmakat kell tisztázni, majd megbízható, ellenőrizhető szakmai forrásokból mélyíteni a témát. Egy jó anyag nem egyetlen forrásra épül, hanem tankönyvekre, tudományos cikkekre, áttekintő tanulmányokra és szakmai szervezetek tájékoztatóira.

A tankönyvek és egyetemi jegyzetek az alapok megértésére valók. Előnyük, hogy rendszerezettek, szakmailag ellenőrzöttek és jól magyarázzák az alapfogalmakat. Hátrányuk, hogy nem mindig tartalmazzák a legfrissebb kutatási eredményeket, ezért önmagukban nem elegendők.

A Wikipédia gyors tájékozódásra használható, például kulcsszavak, alapfogalmak és kapcsolódó témák azonosítására. Az angol nyelvű Wikipédia-oldalak általában részletesebbek és megbízhatóbbak, mint a magyar oldalak. Előnye, hogy gyors és áttekinthető; hátránya, hogy bárki szerkesztheti, ezért dolgozatban vagy versenyanyagban ne fő forrásként használd. Inkább a cikk végén található hivatkozásokból indulj tovább.

A Google Scholar tudományos cikkek, könyvrészletek és konferenciaanyagok keresésére alkalmas. Érdemes angol kulcsszavakkal keresni, például microbiome, antibiotic resistance, bacteriophage therapy, microplastics human health. Előnye, hogy szakmai forrásokat ad, látható az idézettség, és könnyen találhatók kapcsolódó cikkek. Hátránya, hogy sok anyag fizetős lehet, és a szövegek gyakran nehezen olvashatók középiskolás szinten.

A review, vagyis áttekintő tanulmány egy témáról sok korábbi kutatást foglal össze. Kezdésnek általában ez a leghasznosabb tudományos forrástípus, mert segít megérteni a fő eredményeket, vitákat és nyitott kérdéseket. Az eredeti kutatási cikk ezzel szemben egy konkrét vizsgálatot mutat be módszerekkel, adatokkal és eredményekkel. Előnye, hogy elsődleges forrás; hátránya, hogy részletes, technikai és nehezebben feldolgozható.

Betegségek, gyógyszerek, oltások, járványok vagy egészségügyi kockázatok esetén különösen fontos hivatalos és szakmai tájékoztatókat használni. Jó források lehetnek a nagy klinikák oldalai, például a Mayo Clinic és a Cleveland Clinic, valamint a nemzetközi és hazai szervezetek anyagai: WHO, CDC, EMA, Európai Unió/ECDC és NNGYK. Előnyük, hogy szakmailag ellenőrzött, közérthető és gyakran frissített információkat adnak. Hátrányuk, hogy általában nem mély kutatási elemzések, hanem tájékoztatók, ezért versenyanyagban érdemes őket tudományos cikkekkel kiegészíteni.

A Scholar Labs és a ChatGPT a témafeldolgozást segítheti: használható kulcsszavak keresésére, vázlatkészítésre, bonyolult fogalmak egyszerűbb magyarázatára vagy cikkek szerkezetének megértésére. Előnyük, hogy gyorsítják a tanulást és segítenek rendszerezni az információkat. Hátrányuk, hogy hibázhatnak, pontatlanul fogalmazhatnak, vagy nem megfelelő forrásokra támaszkodhatnak. Ezért az általuk adott állításokat mindig ellenőrizni kell tankönyvben, tudományos cikkben vagy hivatalos szakmai forrásban.

A javasolt sorrend: először tankönyv vagy Wikipédia az alapfogalmakhoz, majd Google Scholar-review a téma áttekintéséhez, ezután eredeti kutatási cikkek a részletekhez. Egészségügyi témáknál ezt egészítsd ki klinikák és hivatalos szervezetek friss tájékoztatóival. A mesterséges intelligenciát ne forrásként, hanem feldolgozási segédeszközként használd.

 

Részletes témakibontás:

I. Mikrobiom, antibiotikum-rezisztencia, bakteriofág-terápia

1. Mikroorganizmusok alapvető biológiai tulajdonságai

• Baktériumok, vírusok, archaeák
• Baktérium és vírus közötti különbség
• Kórokozó, hasznos és ártalmatlan mikrobák
• Miért nem hat az antibiotikum vírusokra?

2. A mikrobiom fogalma

• Mikrobiom jelentése
• Hol élnek mikrobák az emberi testen és testben?
• Bélmikrobiom, bőrmikrobiom, szájüregi mikrobiom
• A mikrobiom mint ökoszisztéma

3. A bélflóra kialakulása és változása

• Születés, táplálás, étrend hatása
• Antibiotikumok, stressz, életmód szerepe
• Gyerekkor, felnőttkor, időskor
• Mikrobiom-diverzitás jelentősége

4. A mikrobiom szerepe az egészségben

• Emésztés és rostlebontás
• Vitamintermelés
• Immunrendszer támogatása
• Kórokozók kiszorítása (kolonizációs rezisztencia)
• Gyulladásos folyamatok befolyásolása
• A bél-agy tengely

5. Mikrobiom-egyensúly és diszbiózis

• „Jó” és „rossz” baktériumok árnyalt értelmezése
• Rövidszénláncú zsírsavtermelés jelentősége
• Diszbiózis fogalma
• Antibiotikumok hatása a bélflórára
• Probiotikumok, prebiotikumok, fermentált ételek
• Mikrobiommal kapcsolatos tévhitek

6. Székletátültetés

• Mi a székletátültetés?
• Mikor lehet hasznos?
• Clostridioides difficile fertőzés
• Donorszűrés és orvosi kontroll jelentősége

7. Antibiotikumok - alapok

• Antibiotikumok felfedezése és jelentősége
• Baktericid és bakteriosztatikus hatás
• Széles és szűk spektrumú antibiotikumok
• Felelős antibiotikumhasználat

8. Antibiotikumok hatásmechanizmusai

• Sejtfalszintézis gátlása
• Fehérjeszintézis gátlása
• DNS-másolás / sejtosztódás gátlása
• Sejtmembrán károsítása
• Miért fontos a célpont?

9. Antibiotikum-rezisztencia kialakulása

• Mutáció
• Szelekciós nyomás
• Horizontális géntranszfer
• Plazmidok szerepe
• Rezisztens baktériumok elszaporodása

10. Rezisztenciamechanizmusok

• Antibiotikum lebontása enzimekkel
• Célpont megváltoztatása
• Efflux pumpák
• Biofilm képzése
• Membrán vagy sejtfal átalakítása

11. Rezisztens baktériumok előfordulása

• Kórházak és egészségügyi intézmények
• Állattenyésztés
• Szennyvíz és természetes vizek
• One Health szemlélet
• Megelőzési lehetőségek az antibiotikum rezisztencia mérséklésére

12. Bakteriofágok alapjai

• Mik azok a bakteriofágok?
• Fágok mint baktériumokat fertőző vírusok
• Gazdaspecificitás
• Lítikus és lizogén ciklus
• Miért érdekesek terápiás szempontból?

13. Bakteriofág-terápia

• Fágok alkalmazása bakteriális fertőzések ellen
• Antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni lehetőség
• Fágkoktélok
• Személyre szabott kezelés lehetősége
• Antibiotikummal kombinált terápia

14. A fágterápia előnyei és korlátai

• Célzottabb hatás
• Mikrobiom kisebb károsítása
• Rezisztens baktériumok elleni potenciál
• Szűk hatásspektrum
• Fágrezisztencia
• Diagnosztikai és szabályozási kihívások

 

II. Mikroműanyagok: keletkezés, terjedés, hatások és lehetséges megoldások

1. A műanyagok általában

• Polimer, monomer és adalékanyag fogalma
• Természetes és mesterséges polimerek közötti különbség
• Hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagok
• Gyakori műanyagtípusok: PE, PP, PET, PVC, PS, PA, PU
• A műanyagok fontosabb tulajdonságai: kis tömeg, tartósság, jól alakítható szerkezet, vízállóság
• A műanyaghasználat előnyei és környezeti árnyoldalai

2. A mikroműanyag fogalma

• A mikroműanyagok mint 5 mm-nél kisebb műanyagrészecskék
• Makroműanyag, mezoműanyag, mikroműanyag és nanoműanyag elkülönítése
• Nanoműanyagok: különösen apró, nehezen kimutatható részecskék
• Miért számít a részecskék mérete a környezetben való terjedés szempontjából?
• A méret szerepe abban, hogy a részecskék bekerülhetnek-e élőlényekbe
• Miért pontatlan az, ha csak „apró műanyagdarabokról” beszélünk?

3. Primer és szekunder mikroműanyagok

• Primer mikroműanyagok: eleve apró részecskeként előállított műanyagok
• Műanyag szemcsék, granulátumok és ipari alapanyagok
• Kozmetikumokban, tisztítószerekben, ipari és mezőgazdasági termékekben használt mikroműanyagok
• Szekunder mikroműanyagok: nagyobb műanyag tárgyak aprózódásából keletkező részecskék
• UV-sugárzás, mechanikai kopás, hullámzás, fagyás-olvadás és hőmérséklet-ingadozás szerepe
• Zacskók, palackok, fóliák, halászhálók és csomagolóanyagok feldarabolódása

4. A mikroműanyagok fizikai és kémiai sokfélesége

• A részecskék mérete
• A részecskék alakja: rost, töredék, fóliaszerű darab, hab, gömb, granulátum
• A sűrűség szerepe: melyik részecske lebeg, melyik süllyed?
• Polimerösszetétel: PET, PE, PP, PVC, PS és más műanyagtípusok
• Adalékanyagok: lágyítók, égésgátlók, stabilizátorok, színezékek
• Biofilm, vagyis élő mikrobiális bevonat kialakulása a műanyagdarabok felszínén

5. A mikroműanyagok fő forrásai

• Műanyag hulladék aprózódása
• Szintetikus textíliák mosása és viselése
• Gumiabroncsok kopása
• Útburkolatokból és festékekből származó részecskék
• Ipari műanyag granulátumok kiszóródása, elvesztése
• Mezőgazdasági fóliák, talajtakarók és más műanyag eszközök

6. Textíliák és mikroszálak

• Természetes és mesterséges textilszálak különbsége
• Poliészter, poliamid, akril és más műszálas anyagok
• Mosás közben leváló mikroszálak
• Ruhaviselés, szárítás és textilkopás során keletkező szálak
• Szennyvíztisztítók szerepe a mikroszálak visszatartásában
• Mosógépbe építhető szűrők, mosózsákok és jobb textiltervezési megoldások

7. Gumiabroncsok, közlekedés és városi mikroműanyagok

• Abroncskopásból származó részecskék
• Fékezés, gyorsítás, járműtömeg és vezetési stílus hatása
• Útburkolat és abroncs együttes kopása
• Városi lefolyás: az esővíz által elsodort részecskék
• Csatornák, árkok, patakok és folyók mint szállítási útvonalak
• Nagy forgalmú utak környezeti terhelése

8. Mikroműanyagok a vízi környezetben

• Tavak, folyók, tengerek és óceánok szennyeződése
• Felszínen lebegő, vízoszlopban sodródó és üledékbe süllyedő részecskék
• Folyók mint a mikroműanyagok fontos szállítási útvonalai
• Torkolatok és part menti területek mint felhalmozódási zónák
• Árvíz, vihar, áramlás és vízhozam szerepe
• Mikroműanyagok felvétele vízi élőlények által

9. Mikroműanyagok a talajban

• A talaj mint a mikroműanyagok egyik fontos gyűjtőhelye
• Mezőgazdasági fóliák, talajtakarók és műanyag eszközök
• Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása
• Légköri kiülepedés és közlekedési eredetű részecskék
• Talajszerkezet, vízmegtartás és levegőzés lehetséges változásai
• Talajlakó élőlények: földigiliszták, mikroorganizmusok, rovarlárvák

10. Mikroműanyagok a levegőben és beltéri környezetben

• Műanyagszálak a beltéri porban
• Szintetikus textilek, bútorok, szőnyegek és műanyag tárgyak kopása
• Közlekedési és ipari eredetű részecskék a kültéri levegőben
• Légköri szállítás akár nagyobb távolságokra is
• Kiülepedés vízre, talajra és növényzetre
• Belégzés mint lehetséges expozíciós útvonal

11. Mikroműanyagok az ivóvízben és palackozott vízben

• Csapvíz és palackozott víz vizsgálata
• Ivóvízbázisok, vízkezelés és elosztóhálózat
• Szennyvíz- és ivóvíztisztítás részecske-visszatartó szerepe
• Palack, kupak, csomagolás és tárolás lehetséges hatása
• Mintavételi és mérési módszerek eltérései
• Kimutatás és egészségügyi kockázat különbsége

12. Mikroműanyagok az élelmiszerláncban

• Tengeri és édesvízi élőlények mikroműanyag-felvétele
• Halak, kagylók, rákok és plankton szerepe
• Só, ivóvíz, palackozott italok és feldolgozott élelmiszerek
• Csomagolásból és feldolgozásból származó részecskék
• Talaj-növény-élelmiszer útvonal
• Lenyelés, kiürülés, visszatartás és szövetekbe jutás különbsége

13. Mikroműanyagok hatása az élőlényekre

• Lenyelés és fizikai terhelés
• Táplálkozási zavarok
• Gyulladásos és stresszválaszok
• Növekedésre, szaporodásra és fejlődésre gyakorolt lehetséges hatások
• Részecskeméret, alak és koncentráció szerepe
• Adalékanyagok és a felszínen megkötött szennyezők szerepe

14. Emberi kitettség

• Lenyelés élelmiszerrel és vízzel
• Belégzés levegőből és porból
• Bőrrel való érintkezés
• Nagyobb és kisebb részecskék eltérő biológiai viselkedése
• A részecskék áthaladása a bélrendszeren
• Kisebb részecskék esetleges felszívódása

15. Mikroműanyagok mérése és azonosítása

• Mintavétel vízből, talajból, üledékből, levegőből és biológiai mintákból
• Szűrés, sűrűség szerinti elválasztás, szerves anyag eltávolítása
• Mikroszkópos vizsgálat
• FTIR-spektroszkópia
• Raman-spektroszkópia
• Pirolízis-GC/MS és más kémiai módszerek

16. Szennyvíztisztítás és hulladékgazdálkodás

• Szennyvíztisztítók mikroműanyag-visszatartó szerepe
• Szennyvíziszap mint másodlagos szennyezési forrás
• Csapadékvíz-elvezetés és városi lefolyás
• Hulladéklerakók és illegális hulladék
• Az újrahasznosítás korlátai
• Szelektív gyűjtés és anyagtisztaság problémái

17. Megelőzés és csökkentési lehetőségek

• Kibocsátáscsökkentés már a forrásnál
• Műanyagmentes vagy kevesebb műanyagot használó terméktervezés
• Tartósabb, javíthatóbb termékek
• Jobb textiltervezés és kevesebb szálleválás
• Abroncskopás mérséklése
• Mosógépszűrők és korszerűbb szennyvízkezelési megoldások

 

III. A rák általános biológiája és kezelési lehetőségei, melanóma prevenció és immunterápia

1. A rák fogalma és alapvető jellemzői

• Jóindulatú és rosszindulatú daganatok közötti különbség
• Daganat, rák fogalma
• Kontrollálatlan sejtosztódás
• Szöveti invázió és áttétképzés
• Miért nem egyetlen betegség a rák?
• Szent-Györgyi Albert rákkal kapcsolatos munkássága

2. A normál sejtciklus és sejtosztódás szabályozása

• A sejtciklus fő szakaszai
• Sejtosztódást serkentő és gátló jelek
• Ellenőrzőpontok szerepe
• DNS-hibák felismerése és javítása
• Programozott sejthalál, apoptózis

3. Mutációk és daganatképződés

• DNS-mutációk fogalma
• Öröklött és szerzett mutációk
• Környezeti mutagének szerepe
• UV-sugárzás okozta DNS-károsodás
• Többlépcsős daganatkialakulás

4. Onkogének és tumorszuppresszor gének

• Protoonkogének és onkogének
• Tumorszuppresszor gének szerepe
• DNS-javító gének jelentősége
• A p53 fehérje szerepe
• Mi történik, ha a sejtosztódás szabályozása kiesik?

5. A daganatok biológiai viselkedése

• Gyors és lassú növekedésű daganatok
• Helyi terjedés
• Érképződés, angiogenezis
• Áttétképzés folyamata
• Daganatok heterogenitása

6. A tumormikrokörnyezet

• Daganatsejtek és környező sejtek kapcsolata
• Immunsejtek a daganatban
• Kötőszöveti sejtek és erek szerepe
• Gyulladás és daganatnövekedés
• A daganat mint összetett ökoszisztéma

7. A rák diagnosztikájának alapjai

• Szűrés és diagnózis közötti különbség
• Képalkotó vizsgálatok szerepe
• Szövettani vizsgálat
• Molekuláris diagnosztika
• Tumorstádium és grading fogalma

8. A daganatok stádiumbeosztása és prognózisa

• Primer tumor mérete és kiterjedése
• Nyirokcsomó-érintettség
• Távoli áttétek
• TNM-rendszer alapjai
• Prognózis és túlélési esélyek értelmezése

9. A hagyományos daganatkezelések alapjai

• Sebészi eltávolítás
• Sugárterápia
• Kemoterápia
• Adjuváns és neoadjuváns kezelés
• Kombinált terápiás megközelítések

10. Célzott daganatterápiák

• Molekuláris célpontok fogalma
• Biomarkerek jelentősége
• BRAF-mutáció melanómában
• Célzott gyógyszerek működési elve
• Terápiás rezisztencia kialakulása

11. Az immunrendszer daganatellenes szerepe

• Veleszületett és adaptív immunválasz
• T-sejtek szerepe a daganatok felismerésében
• Antigénbemutatás alapjai
• Daganatantigének és neoantigének
• Immunfelügyelet fogalma

12. Hogyan kerülik el a daganatok az immunrendszert?

• Immunelkerülés fogalma
• Immunellenőrző pontok szerepe
• PD-1/PD-L1 rendszer
• CTLA-4 szerepe
• Immunszuppresszív tumormikrokörnyezet

13. Immunterápiák alapjai

• Immunterápia fogalma
• Immunellenőrzőpont-gátlók
• PD-1-, PD-L1- és CTLA-4-gátlók
• CAR-T-sejtes terápia alapelve
• Daganatvakcinák és egyéb kísérleti megközelítések

14. Melanóma biológiája és kockázati tényezői

• Melanociták és melanin szerepe
• Melanóma kialakulása
• UV-sugárzás és leégés jelentősége
• Bőrtípus, anyajegyek és családi hajlam
• Szoláriumhasználat kockázata

15. Melanóma-prevenció és korai felismerés

• Fényvédelem alapelvei
• Naptej, ruházat, árnyék és napszemüveg szerepe
• ABCDE-szabály az anyajegyek megfigyelésében
• Önvizsgálat és bőrgyógyászati szűrés
• Fiataloknak szóló prevenciós üzenetek jelentősége

 

Kérdés esetén kérjük keressék kollégánkat, Antal Éva rendezvényszervezőt az szgytv@szte.hu e-mail címen.