Szabó János 1947-ben született Soltvadkerten. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen végzett 1971-ben, „summa cum laude” minősítéssel mint általános orvos. 1971 -től a Szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika kutató kollektívájában dolgozott, majd 1975-ben szülészet nőgyógyászat, illetve 1986-ban humángenetikus vizsgát tett. 1988-ban az orvostudomány kandidátusa, majd 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett, egy éve pedig a klinikai genetikus szakvizsgájával zárta ezt a sort. Valószínűleg csak egyelőre, hiszen kutatási eredményeit és publikációinak hosszú sorát tekintve Szabó János a magzati kromoszóma és egyéb fejlődési rendellenességek antenatális szűrésében igazi úttörőnek, lelkes tudományos gondolkodónak számít, aki a terület hazai képviselői között meghatározó kutatóegyéniség. Szabó János a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Genetikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, 1983-tól pedig a Prenatális Genetikai Központ alapítója és vezetője.
Fő kutatási területei közé tartoznak a fogamzásgátlás kérdései, az onkológia és sejtdiagnosztika, a daganatimmunológia, a magzati diagnosztika, a genetikai tanácsadás, a prenatális ultrahangdiagnosztika és emellett maga prenatalis szűrés. De ugyanúgy foglalkozik a multifaktoriális betegségek molekuláris genetikájával, illetve a primer és szekunder megelőzés lehetőségeivel, a táplálkozás-genomikával és -epigenomikával.
A Szabadegyetemen ez alkalommal a professzor igyekezett ezt a problémakört mind a szakma, mind a téma iránt érdeklődőknek megvilágítani, hiszen a kérdések és problémák nem csak a szakmai kört érdeklik és érintik. A ma hihetetlenül gyors technikai fejlesztései a magzati genetikának is segítségül szolgálnak, mert már a kezdeti időszakban, vagyis a terhesség első napjaitól lehetővé teszik a magzat fejlődésének követését. A magzati genetika tehát megoldást jelenthet nemcsak társadalmi szinten, de egyéni szinten is a gyerekvállalással kapcsolatos gondokra. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az abortusznak enged nagyobb teret.
A születés előtt már kialakuló rendellenességek előfordulása a professzor által említett adatok szerint a Föld fejlett országaiban 4 százalék, tehát kevesebb, mint az elmaradottabb államokban, ahol ez az arány már ennek a duplája körül mozog. A születési rendellenességek egy ember sorsát módosítják jelenlétükkel, így nagyon fontos, hogy a témában érdekelt orvosok és kutató tudósok megtalálják a probléma okait, és megelőzhessék a bajt a gyermekek születése előtt. A megelőzés pedig a tudományos kutatások jelenlegi állása szerint a magzati szűrés, vagyis az ultrahang és az anyai vérvizsgálat által lehetséges. A diagnosztikus eljárások, mint a chorionbiopszia, amniocentézis és magzati vérvételi is idetartoznak, illetve a preimplantációs diagnosztikával, a lombikbébi-programokkal is segíthet a tudomány a születések szabályozásában. Az előadáson tehát szó esett a magzati genetikai szűrő- és diagnosztikus eljárásokról, melyek előnyökkel és hátrányokkal egyaránt rendelkezhetnek, de mindezek ellenére bizonyosan segítenek a terhes anyákban fejlődő magzat egészségügyi szempontból fontos szűrővizsgálatainak elvégzésében.
Bakó Margit Szibilla