2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2010  --  8. szám - 2010. szeptember 13.  --  Kultúra
Új­ra va­rá­zsol­tak az em­lék­men­tők
Szep­tem­ber má­so­dik he­té­ben im­már a IX. Nem­zet­kö­zi Super 8mm Fesz­ti­vált ren­dez­ték meg vá­ro­sunk­ban, me­lyet a sze­ge­di Super 8-as ak­ro­ba­ta­cso­port je­gyez. A cso­port Ró­zsa Pé­ter­rel és Szokol Szi­lárd­dal az élen nem­zet­kö­zi szin­ten is el­is­mert­té vált.
Címkék: Kultúra

A Nem­zet­kö­zi Super 8mm Fesz­ti­vál szer­ve­zői már jú­li­us­ban ne­ki­áll­tak ki­vá­lo­gat­ni a Grand Caféban a ver­seny­ki­írá­sá­ra kül­dött fil­me­ket. A vi­lág min­den tá­já­ról ér­ke­ző fel­vé­te­lek­ből het­ven­öt film ma­radt a fesz­ti­vál­ra. De a Super 8 nem csu­pán film­ve­tí­té­sek­kel pró­bál­ja le­köt­ni az ér­dek­lő­dök fi­gyel­mét. Idén is több iz­gal­mas prog­ra­mot szer­vez­tek, hi­szen a vál­lal­ko­zó ked­vű fesz­ti­vá­lo­zók már a hét ele­jén le­he­tő­sé­get kap­hat­tak a Super 8-as ka­me­rák ki­pró­bá­lá­sá­ra, il­let­ve a ve­tí­té­sek kí­sé­rő­ren­dez­vé­nye­ként a Jazz Kocs­má­ban szólt az élő ze­ne.

8mm
Még mindig népszerű a Super 8-as technológia. Fo­tó: S. Cs.
„Egy ba­rá­tom ér­de­kes prog­ram­ról szá­molt be ne­kem egy nap. Ál­lí­tá­sa sze­rint Sze­ge­den az egyik kocs­má­ban egy DJ és egy ve­tí­tő­em­ber min­den hé­ten kü­lön­le­ges prog­ram­mal ké­szült: míg a DJ funky ba­ke­li­te­ket pa­kolt egy­más után, ad­dig a má­sik srác ré­gi, Super 8-as fil­me­ket ve­tí­tett a hát­tér­ben. Úgy gon­dol­tam, ezt ne­kem is lát­nom kell, el­men­tem oda. A hely­szí­nen kö­rül­be­lül öt-hat em­ber lé­zen­gett, míg a szín­pa­don tör­té­nő dol­gok sen­kit sem ér­de­kel­tek. Vi­szont ne­kem na­gyon meg­tet­szett a két fiú együtt­mű­kö­dé­se, és le­ül­tem ve­lük be­szél­get­ni, el­mond­tam ne­kik, hogy ezt nem így kel­le­ne csi­nál­ni. Ki kel­le­ne dol­goz­ni a ter­vet, és lét­re­hoz­ni a sze­ge­di fesz­ti­vált, ami­nek nem­csak az len­ne a lé­nye­ge, hogy ré­gi fil­me­ket ve­tí­tünk, ha­nem egyéb kí­sé­rő­prog­ra­mo­kat, eset­leg kon­cer­te­ket is szer­vez­nénk a fil­mek mel­lé” – me­sélt a kez­de­tek­ről Ró­zsa Pé­ter a Sze­ge­di Egye­tem­nek.
„Ha tet­szik az em­be­rek­nek, ak­kor csi­nál­juk to­vább. Ha pe­dig nem, ak­kor leg­alább meg­pró­bál­tuk. Szó­val így szü­le­tett a fesz­ti­vál, ami el­ső al­ka­lom­mal csu­pán egy­na­pos volt. A Pin­ce­szín­ház­ban kap­tunk he­lyet. Nagy sze­ren­csénk volt, hi­szen a Film­mú­ze­um csa­tor­na is ek­kor in­dult be, és már ak­kor ha­tal­mas film­ar­chí­vum­mal dol­goz­tak. Emel­lett pe­dig Szokol Szi­lárd ba­rá­tom­nak je­len­tős gyűj­te­mé­nye volt már ak­kor. Az el­ső fesz­ti­vál mé­dia­vissz­hang­ját Janc­só Mik­lós rész­vé­tel­ének kö­szön­het­jük. Je­len­tős len­dü­le­tet adott a fesz­ti­vál­nak, ami a kö­vet­ke­ző év­ben már há­rom­na­pos lett. Ké­sőbb a Pin­ce­szín­ház meg­szűnt, és a Grand Café és a Bel­vá­ro­si mo­zi lett a törzs­he­lyünk” – tet­te hoz­zá Ró­zsa Pé­ter.
A sze­ge­di cso­port iga­zi em­lék­men­tők­ből áll, hi­szen a kör­nyék meg­an­­nyi tör­té­nel­mi szem­pont­ból kü­lön­le­ges­ség­nek szá­mí­tó film­jét gyűj­töt­ték ös­­sze. Ki­tar­tó mun­kás­sá­guk az évek so­rán nem­zet­kö­zi szin­ten is fel­kel­tet­te a szak­ma ér­dek­lő­dé­sét.
„Igen, már négy fesz­ti­vá­lon túl jár­tunk, mi­kor a Camb­rid­ge-i fesz­ti­vál szer­ve­zői meg­ke­res­tek min­ket, hogy se­gít­sünk ne­kik. Az­óta pe­dig rend­sze­re­sen együtt­mű­kö­dünk. A Super 8-as fil­mek­kel fog­lal­ko­zó eu­ró­pai fil­mes kö­zös­ség egy igen zárt kör, így sze­ren­csénk volt új­fent, hogy gyor­san ös­­sze tud­tuk kap­csol­ni a csa­pa­to­kat. De leg­utóbb pél­dá­ul egy most szep­tem­ber­ben de­bü­tá­ló film­fesz­ti­vál ke­re­sett fel min­ket Ohióból. A Super 8-as film­kul­tú­ra Eu­ró­pá­ban egyéb­ként a né­me­tek­nél a leg­erő­sebb, hi­szen a né­met fény­ké­pe­ző­gé­pek is mes­­sze föl­dön hí­re­sek a ki­vá­ló op­ti­kai rend­sze­rük van. Il­let­ve a hat­va­nas éve­kig ők lát­ták el Super 8-as gé­pek­kel a vi­lá­got. Ké­sőbb a ja­pá­nok vet­ték át a ve­ze­tést a tö­meg­gyár­tás­ban. A nyolc­va­nas évek­ben pe­dig meg­je­lent a vi­deó meg­je­le­né­se vis­­sza­szo­rí­tot­ta ezt a kul­tú­rát” – foly­tat­ta a fesz­ti­vál szer­ve­ző­je.
A Super 8 tech­ni­ka va­rá­zsa ab­ban rej­lik, hogy az így rög­zí­tett fil­mek az em­be­ri szem szá­má­ra sok­kal kel­le­me­sebb él­ményt nyúj­ta­nak, mint a di­gi­tá­lis tech­ni­ka esz­kö­zei, hi­szen a fényt rög­zí­tik a cel­lu­lo­id ala­pú sza­la­gok­ra. A 80-as évek­ben a ké­zi ka­me­rák meg­je­le­né­sé­vel, a di­gi­tá­lis tech­ni­ka bű­vö­le­té­ben so­kan úgy gon­dol­ták, a Super 8-nak le­ál­do­zott. De még­is élet­ké­pes ma­radt, töb­bek kö­zött a sze­ge­di Super8-a­sok­nak kö­szön­he­tő­en.

Ba­kó Mar­git Szi­bil­la

Bezár