Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Sze­ge­den meg­va­ló­su­ló szu­per­lé­zer­rel ör­ven­de­te­sen so­kat fog­lal­ko­zik a nyil­vá­nos­ság, így meg­ada­tik a le­he­tő­ség ar­ra, hogy a köz­vet­len be­ru­há­zá­son és a tu­do­má­nyos tar­tal­mon tú­li, tá­vo­lab­bi né­ző­pon­tot is ki­tűz­hes­sünk. Sze­ged vá­ro­sá­nak a leg­utób­bi 130 év­ben há­rom nagy lö­kést adott a sors a víz utá­ni új­já­épí­tés, a ko­lozs­vá­ri me­ne­kült egye­tem ide­köl­tö­zé­se és az al­győi olaj­me­ző fel­tá­rá­sa ké­pé­ben. Ezek hi­á­nyá­ban út­ke­re­ső, foly­to­nos új­ra­kez­dés­re kár­hoz­ta­tott, élel­mi­szer-­ipa­ri fel­dol­go­zás­ra sza­ko­so­dott me­ző­vá­ros len­nénk.
Íme, itt a ne­gye­dik, meg­ha­tá­ro­zó ere­jű ha­tás, amely új­ra fog­ja raj­zol­ni a vá­ros föld­raj­zi és vir­tu­á­lis kon­túr­ja­it. Új elem, hogy Sze­ged a fő­vá­ros­ból le­sza­la­dó au­tó­pá­lya fe­lé fog ter­jesz­ked­ni, mi­nek kö­vet­kez­té­ben ös­­sze fog­nak ér­ni a Do­rozs­mai út mel­lé szórt ipa­ri és ke­res­ke­del­mi szi­ge­tek. A rö­vi­de­sen fel­épü­lő tu­do­má­nyos park­kal gyö­ke­re­sen át is ala­kul majd a vá­ros­rész, mi­vel a le­puk­kant öthal­mi lak­ta­nyá­ból vi­lág­szín­vo­na­lú ku­ta­tó­bá­zis lesz, a na­gyon ve­gyes mű­sza­ki ál­la­pot­ban lé­vő kör­nye­zet pe­dig eh­hez az új tu­dás­cent­rum­hoz fog iga­zod­ni.
A vá­ros az ELI ré­vén an­­nyi­val gaz­da­go­dik, mint­ha egy erős, inter­dis­z­ci­plinális kar­ral bő­vül­ne az egye­tem, amely egy új, a Sze­ge­di Bi­o­ló­gi­ai Köz­pont ere­jé­vel mér­he­tő aka­dé­mi­ai ku­ta­tó­hely­hez kap­cso­ló­dik.
Az itt-ott föl­erő­sö­dő EU-szkepticizmust he­lye­zi új ér­tel­me­zé­si tar­to­mány­ba ez a je­len­tős, kor­sza­kos fej­lesz­tés azon egy­sze­rű ok­nál fog­va, hogy ha nem len­nénk tag­jai az uni­ó­nak, ak­kor nem jut­hat­tunk vol­na eh­hez a le­he­tő­ség­hez. A szu­per­lé­zert a je­len­le­gi for­má­já­ban 2006-ban vet­te föl té­mái kö­zé az EU tu­do­má­nyos ta­ná­csa, amely azon­nal el­ér­te, hogy a pro­jek­tet be­ír­ták az unió nagy­mű­szer-lis­tá­já­ra. Fran­cia­or­szág, Nagy-Bri­tan­nia és Né­met­or­szág leg­jobb tu­dó­sai és tu­do­mány­dip­lo­ma­tái in­dul­tak harc­ba a lé­zer­rend­szer meg­épí­té­sé­ért. A ma­gyar lé­zer­fi­zi­ku­sok jól ta­pin­tot­ták ki, hogy a há­rom nagy egy­mást gyen­gí­ti (ter­mé­szet­tu­do­má­nyos nyel­ven: „a há­rom lob­bi­zás vek­to­ri­á­lis ös­­sze­ge nul­la volt”), így na­pi­rend­re ke­rül­he­tett az a meg­ol­dás, hogy az új tag­ál­lam­ok kap­ja­nak sze­re­pet.
Köz­tu­do­má­sú, hogy Sze­ged mel­lett Prá­ga és a ro­má­ni­ai Bukarest-Magurele épít­he­ti a négy pil­lér egyi­két, és hogy er­ről a bi­zo­nyos ne­gye­dik­ről, an­nak he­lyé­ről 2012-ben hoz­nak dön­tést. Prá­gá­ban a ré­szecs­ke­gyor­sí­tás lesz a szak­irány, az atom­fi­zi­kai vo­na­lat a ro­má­nok vi­szik, ná­lunk pe­dig az attofizika, az ult­ra­rö­vid im­pul­zu­sú lé­zer­fény ku­ta­tá­sát vég­zik.
Az új és táv­la­to­kat nyi­tó le­he­tő­ség­gel együtt jár a gond: mi­ként pozi­cionál­ja ma­gát ez­után Sze­ged vá­ro­sa? Az ELI épí­té­se és az új, tu­do­má­nyos vá­ros­rész je­len­tős kom­mu­ni­ká­ci­ós fel­ada­tot is ró a vá­ros­ra és egye­te­mé­re. Ma­gam ré­szé­ről csak re­mény­ked­ni tu­dok, hogy ez ügy­ben okos, ter­ve­zett lé­pé­sek szü­let­nek, mi­vel nem­csak a ku­ta­tói stá­tus­nak, ha­nem a jó kom­mu­ni­ká­ci­ó­nak is van mul­ti­p­liká­tor ha­tá­sa. At­tól per­sze nem kell tar­ta­nunk, hogy az ELI hí­ré­re je­len­tős tu­ris­ta ára­dat le­pi el a vá­rost, de az egy­ál­ta­lán nem mind­egy, hogy az egye­tem, a vá­ros és az ELI kö­zös már­ká­ját mi­lyen gaz­da­sá­gi kö­rök­ben kez­dik el meg­is­mer­ni. És egy ku­ta­tó­egye­tem ré­szé­ről az a szem­pont sem ha­nya­gol­ha­tó el, hogy ho­vá ad­ja be je­lent­ke­zé­sét a kü­lön­le­ges ké­pes­sé­gű kö­zép­is­ko­lás.
És itt ér­de­mes el­tű­nőd­nünk azon is, hogy az ELI a tö­meg­kép­zés és/­vagy elit­kép­zés prob­le­ma­ti­ká­ra is ha­té­kony vá­laszt ad. A nem­zet­nek szük­sé­ge van az egye­te­men (is) ku­pá­ló­dó tö­me­gek­re, hi­szen az alap­dip­lo­ma ma már olyan funk­ci­ót tölt be a mo­dern tár­sa­dal­mak­ban, mint négy-öt év­ti­zed­del ez­előtt a gim­ná­zi­u­mi érett­sé­gi. Az egye­tem tár­sa­dal­mi fel­ada­ta en­nek az ügy­nek a szol­gá­la­ta, még ha ódz­ko­dik is a nem túl mo­ti­vált ré­te­gek­től. Ugyan­ak­kor épp ez az egye­tem ké­pes ar­ra, hogy sa­ját bá­zi­sán tud­jon fog­lal­koz­ni az ext­ra te­het­sé­gek­kel.
Upp­sala vagy Göt­tin­gen a lé­lek­szá­mot te­kint­ve ki­sebb vá­ros, mint Sze­ged. Az ilyen eu­ró­pai kö­zép­vá­ro­sok­nak épp az egye­tem ad le­he­tő­sé­get ar­ra, hogy ki­emel­ked­je­nek az egé­szen sű­rű me­zőny­ből. Sze­ged nagy le­he­tő­sé­ge ab­ban rej­lik, hogy a lé­zer­ku­ta­tás­hoz, le­gyen az alap- vagy al­kal­ma­zott, egy­szer­re több kar, in­té­zet, tu­do­má­nyos mű­hely és ku­ta­tó kap­cso­lód­hat, s így a szi­ner­gi­ák rend­kí­vü­li vál­to­za­tos­sá­ga és gaz­dag­sá­ga kép­zel­he­tő el akár a gyógy­ásza­ti tech­no­ló­gi­ák, a gyógy­ásza­ti ipar, a fotonika, a gén­ku­ta­tás, az ener­ge­ti­ka vagy a szó­ra­koz­ta­tó­ipar kö­zött.
Olyan ez, mint a bor. Ha­zán­kat a kül­föld fe­lé nem egy-­e­gy bo­rá­sza­ti már­ká­val, sző­lő­faj­tá­val le­het el­ad­ni, ha­nem a ter­mő­táj és a ma­gyar bo­rá­szat hi­he­tet­len sok­szí­nű­sé­gé­vel. Az SZTE gaz­dag­sá­ga, sok­szí­nű­sé­ge, va­la­mint a vá­ros épí­tett és lel­ki kör­nye­ze­te meg­te­rem­tet­te a le­he­tő­sé­get ar­ra, hogy Sze­ged ne (csak) a nap­fény vá­ro­sa, ha­nem egye­ne­sen a Fény Vá­ro­sa le­gyen.

Dlusz­tus Im­re