2024. április 20., szombat English version
Archívum  --  2010  --  4. szám - 2010. március 16.  --  Egyetemi élet
Yrjö Lau­ran­to Sze­ge­den
Tam­pe­rei ven­dég­elő­adó tar­tott órá­kat a finn­ugor sza­kos hall­ga­tók­nak
Címkék: Egyetemi ÉletBTK

Már­ci­us el­ső he­té­ben a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Finn­ugor Tan­szé­kén ven­dé­ges­ke­dett Yrjö Mat­ti Lau­ran­to, a Tam­pe­rei Egye­tem pro­fes­­szo­ra. A meg­hí­vás a finn ok­ta­tá­si mi­nisz­té­ri­um prog­ram­ján ke­resz­tül va­ló­sul­ha­tott meg, amely ke­re­té­ben ven­dég­elő­adók ér­kez­nek azok­ra a kép­ző­he­lyek­re, ahol finn nyelv ok­ta­tá­sa zaj­lik. Hogy Lau­ran­to pro­fesz­­szor el tu­dott lá­to­gat­ni Sze­ged­re, ah­hoz az a sze­ren­csés hely­zet is kel­lett, hogy a Ko­lozs­vá­ri Egye­tem­ről is épp eb­ben az idő­ben ka­pott meg­hí­vást. Így egy he­tet Sze­ge­den, ket­tőt pe­dig Ko­lozs­vá­ron tölt.
Ez a kez­de­mé­nye­zés a finn ál­lam ré­szé­ről igen nagy nép­sze­rü­ség­nek ör­vend az egész vi­lá­gon, így, ha egy egye­tem meg­nye­ri a pá­lyá­za­tot, ak­kor oda az el­kö­vet­ke­ző egy-két év­ben nagy va­ló­szí­nü­ség­gel nem kül­de­nek ki ok­ta­tó­kat. El­ső­sor­ban olyan kép­ző­he­lyek pá­lyáz­hat­nak, ahol az MA-képzés ke­re­te­in be­lül is ok­tat­nak finn nyel­vet és/­vagy nyel­vé­sze­tet, azon­ban így sem tud­ják min­den je­lent­ke­ző igé­nye­it ki­elé­gí­te­ni.
„Sze­ren­csé­re nem ez az egyet­len le­he­tő­ség ar­ra, hogy anya­nyel­vü ta­nárt lás­sunk ven­dé­gül" – mond­ja Sipőcz Ka­ta­lin, a Finn­ugor Tan­szék ok­ta­tó­ja. „Más szer­ve­zés­ben en­nél gyak­rab­ban ér­kez­nek elő­adók Finn­or­szág­ból.”
Yrjö Lau­ran­to a be­szélt nyelv sa­já­tos­sá­ga­i­ról és a múlt idő ki­fe­je­zés­mód­ja­i­ról tar­tott órá­kat. „A Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem, ami­kor be­ad­ta a pá­lyá­za­tot, több té­ma­le­he­tő­sé­get is meg­adott, ame­lye­ket szí­ve­sen fo­gad­na, én ezek­ből vá­lasz­tot­tam” – mond­ja a pro­fes­­szor. Az előb­bi már csak azért is ér­de­kes té­ma, mert a finn­ben kü­lö­nö­sen sok el­té­rés van a be­szélt és az iro­dal­mi nyelv­hasz­ná­lat kö­zött. Ezért Yrjö Lau­ran­to elő­adá­sa töb­bek kö­zött ar­ról szólt, hogy ho­gyan épít­ke­zik a be­szélt nyelv; igye­ke­zett konk­rét hely­ze­tek­ben fel­me­rü­lő le­het­sé­ges di­a­ló­gu­so­kat ös­­sze­ál­lí­ta­ni a hall­ga­tók­nak, fel­vá­zol­ni, hogy ho­gyan kell, il­let­ve le­het az egyes szi­tu­á­ci­ók­ban re­a­gál­ni. „A tan­szék­nek van finn lek­to­ra, és ma­nap­ság már az inter­neten is szám­ta­lan le­he­tő­ség adó­dik ar­ra, hogy au­ten­ti­kus szö­ve­get hall­jon a nyelv­ta­nu­ló” – em­lí­tet­te meg Sipőcz Ka­ta­lin. „En­nek el­le­né­re a gya­kor­la­ti finn­ok­ta­tás­ban ke­vés le­he­tő­ség van ar­ra, hogy meg­ta­nul­ják a fi­a­ta­lok, ho­gyan kell a hét­köz­na­pi szi­tu­á­ci­ók­ban be­szél­ni.”
A má­sik té­ma, amely­ben Lau­ran­to pro­fes­­szor elő­adást tar­tott, azért volt hasz­nos a hall­ga­tók­nak, mert a finn múlt idő el­sa­já­tí­tá­sa nem egy­sze­rü fel­adat: ál­ta­lá­ban ne­héz­sé­get okoz, mi­vel a ma­gyar­ral el­len­tét­ben nem egy, ha­nem há­rom múlt időt hasz­nál­nak. „Négy évig vol­tam az EL­TE-n ven­dég­ta­nár, Pé­csett és Sze­ge­den is tar­tot­tam elő­adá­so­kat” – me­sé­li az ok­ta­tó. „Mi­vel ta­ní­tot­tam már ma­gya­ro­kat fin­nül, ezért tu­dom, hogy ez a ne­he­zeb­ben el­sa­já­tít­ha­tó te­rü­le­tek kö­zé tar­to­zik.”
Yrjö Lau­ran­to órá­it finn nyel­ven tar­tot­ta, és szin­te meg­le­pő­dött azon, hogy mi­lyen jó az it­te­ni hall­ga­tók nyelv­tu­dá­sa. El­mon­dá­sa alap­ján ál­ta­lá­nos­ság­ban el­mond­ha­tó, hogy Ma­gyar­or­szá­gon az egye­te­mi finnnyelv­-ta­nár­ok igen ma­gas szin­ten be­szé­lik a nyel­vet, és ez a di­á­ko­kon is meg­lát­szik.
MA- és BA-szinten is tar­tott órá­kat, és úgy vet­te ész­re, hogy az alap­kép­zés­ben részt ve­vő hall­ga­tók is tud­ták kö­vet­ni az elő­adá­so­kat. „Iga­zán el­is­me­rés­re mél­tó, hogy ilyen rö­vid idő alatt ilyen szint­re el­ju­tot­tak a nyelv­ta­nu­lás­ban” – mond­ta el. A mes­ter­kép­zés hall­ga­tói pe­dig a KER (Kö­zös Eu­ró­pai Re­fe­ren­cia­ke­ret) rend­sze­ré­ben a pro­fes­­szor be­so­ro­lá­sa alap­ján a B2-es szin­ten van­nak, ami azt je­len­ti, hogy Finn­or­szág­ban részt tud­nak ven­ni egye­te­mi ok­ta­tás­ban, a hét­köz­nap­ok­ban gond nél­kül meg­ér­te­tik ma­gu­kat fin­nül, és bi­zo­nyos for­má­lis szi­tu­á­ci­ók­ban is helyt tud­nak áll­ni. A meg­elé­ge­dett­ség köl­csö­nös: a pro­fes­­szor órái nagy nép­sze­rü­ség­nek ör­vend­tek a hall­ga­tók kö­ré­ben.

Tóth Ilo­na

Bezár