Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az adat­fel­vé­tel elő­ző év ok­tó­be­ré­ben zaj­lott, a ku­ta­tás esz­kö­ze egy 81 kér­dés­cso­port­ból ál­ló, ön­ki­töl­tős, pa­pír­ala­pú kér­dő­ív volt. A rep­re­zen­ta­tív, ka­ri kvó­tás le­kér­de­zés az SZTE sze­ge­di ka­rai hall­ga­tó­i­nak kö­ré­ben folyt 467 fő meg­kér­de­zé­sé­vel. Ha már kép­za­var, és ha már lúd: táv­ira­ti stí­lus­ban ma­zso­láz­zunk a ka­pott ered­mé­nyek­ből!
Elő­ször is az a ki­je­len­tés, hogy az SZTE a Dél-Alföld tu­dás­bá­zi­sa, re­gi­o­ná­lis tu­dás­cent­ru­ma, az egye­te­mis­ták rekrutá­ciós bá­zi­sa alap­ján meg­erő­sí­tést nyert, hi­szen a nap­pa­li ta­go­za­to­sok 70,3%-a Csong­rád, Bé­kés és Bács-Kis­kun me­gyé­ből ér­ke­zik Sze­ged­re. Na­gyon fon­tos kér­dés: meny­­nyi­re tud­ja az egye­tem és a vá­ros meg­tar­ta­ni az ide ér­ke­ző di­á­ko­kat hét­köz­nap, il­let­ve hét­vé­gén? Az or­szá­gos ada­tok­kal ös­­sze­vet­ve az ta­pasz­tal­ha­tó, hogy az SZTE hét­köz­na­pi meg­tartóképessége je­len­tő­sen na­gyobb más, nagy ok­ta­tá­si köz­pon­to­ké­nál, ugyan­ak­kor a hét­vé­gi meg­tartóképessége nem olyan erős. A di­á­kok jel­lem­ző­en va­sár­nap ér­kez­nek, majd csü­tör­tö­kön vagy pén­te­ken utaz­nak ha­za.
Az egyes fo­gyasz­tá­si ja­vak­ra ka­nya­rod­va, ér­vé­nyes a közé­posztá­lyosodási fo­lya­mat. A hall­ga­tók 91.8%-á­nak van ott­hon szá­mí­tó­gé­pe inter­net-hoz­záférés­sel, 62,1%-­nak DVD-lejátszója, 29,5%-­nak di­gi­tá­lis ka­me­rá­ja és 10,7%-nak au­tó­ja sa­ját hasz­ná­lat­ban. A túl­nyo­mó több­ség át­la­go­san 60 ezer fo­rint­nál ke­ve­sebb pénz­ből gaz­dál­ko­dik ha­von­ta, bár ki­adá­sa­ik nagy ré­szét nem tel­je­sen kell ne­kik áll­ni­uk. Bu­li­zás­ra 1-3 ezer fo­rint jut egy át­la­gos es­tén.
Az egye­te­mis­ta fi­a­tal­ság ne­gye­de tag­ja sport­klub­nak, ti­ze­dük jár kul­tu­rá­lis vagy hob­bi­cso­port­ba. A sza­bad­idős te­vé­keny­sé­gek kö­zül – akár az egye­tem szer­ve­zi, akár egye­te­men kí­vü­li – a szó­ra­ko­zá­si le­he­tő­sé­gek és a szá­mí­tó­gé­pe­zés a leg­ked­vel­teb­bek, de a ba­rá­tok­kal va­ló ta­lál­ko­zás ará­nya is igen ma­gas. Leg­gyak­rab­ban kocs­mát, il­let­ve ká­vé­há­zat lá­to­gat­nak a hall­ga­tók, elég ma­gas a disz­kó­ba já­rók ará­nya is. A meg­kér­de­zet­tek két­har­ma­da vall­ja, hogy egyik nagy if­jú­sá­gi szub­kul­tú­rá­hoz sem tar­to­zik, ami azt je­len­ti, hogy en­nek az élet­sza­kasz­nak az önál­ló­ság az egyik fon­tos jel­lem­ző­je.
A vá­lasz­adók az egye­tem és a vá­ros spor­to­lá­si le­he­tő­sé­ge­it, kul­tu­rá­lis prog­ram­ja­it és a szó­ra­ko­zá­si le­he­tő­sé­ge­it kon­zek­ven­sen fe­lül­ér­té­ke­lik az in­téz­mény ál­tal nyúj­tott szak­mai és tu­do­má­nyos le­he­tő­sé­gek­kel együt­t. Ma­gyar­or­szá­gon uni­kum­ér­té­kű az a kér­dés, mely­ben a szub­jek­tív élet­mi­nő­ség­ről kér­dez­tek a ku­ta­tók. A sze­ge­di fi­a­ta­lok 83% lát­ja úgy, hogy az egye­te­mis­ta élet­for­ma nem egész­sé­ges, a fá­radt­ság és a ki­me­rült­ség „tü­net” a di­á­kok egy­har­ma­dá­nál he­ten­te több­ször for­dul elő.
Néz­zük a jö­vő­ori­en­tá­ci­ót! A fi­a­ta­lok a tár­sa­da­lom jö­vő­je szem­pont­já­ból pes­­szi­mis­táb­ban, de a sa­ját jö­vő­jük­ről op­ti­mis­táb­ban vé­le­ked­nek. Ez azt is je­len­ti, hogy az egye­te­mis­ta élet­sza­kasz rész­ben bur­kot, vé­del­met je­lent a tár­sa­dal­mi se­bez­he­tő­sé­gek­kel szem­ben.
A di­á­kok négy­ötö­de egy újabb dön­té­si hely­zet­ben ugyan­azt a sza­kot vá­lasz­ta­ná, mint aho­vá jár. Ez az elé­ge­dett­ség­nek egy rend­kí­vül nagy­fo­kú és hi­te­les mu­ta­tó­ja, hi­szen a már benn lé­vő di­á­kok meg­élt ta­pasz­ta­lat­tal vá­la­szol­nak. A sze­ge­di egye­te­mis­ták 25,5%-a je­les ren­dű­re, míg 49,1%-a „né­gyes­re” ér­té­ke­li az egye­tem ok­ta­tá­si szín­vo­na­lát, min­dent egy­be­vet­ve pe­dig 93% büsz­ke ar­ra, hogy en­nek az al­ma ma­ter­nek a tag­ja.

Dlusz­tus T. Im­re