Az elmúlt évtizedekben egyszerűen és egyben kritikusan beszéltek a szegedi Dómról főleg a templomban ábrázolt ószövetségi történetekkel kapcsolatosan, melyet Foerk Ernő építész munkájának tartanak. A tudományos kutatás azt állapította meg a Dómról, hogy A belső kifestése és dekorációja teljes mértékben Foerk munkája. Akik eddig a templomról írtak, csak azt írták le, amit láttak, és nem törekedtek arra, hogy az eredeti források alapján az üzenetről beszéljenek. Meglehetősen összetett a templom szimbolikája, de az építtető püspök megmaradt írásai, levelei, prédikációi segítségével feltárható. Az ő interpretációjában tartalmassá és érthetővé válnak a templomban látható részletek, ábrázolások, oltárok és ószövetségi képek. A tipologikus párhuzamok világos teológiai tudásra és történelmi ismeretekre, egyértelmű koncepcióra mutatnak. Ezzel a tudással nem a templomban tevékenykedő építészek vagy művészek, hanem egyedül Glattfelder püspök rendelkezett. A tervezésben Klebelsberg Kuno miniszter volt a társa. Az építkezések valódi céljairól és annak részleteiről tulajdonképpen ők ketten – a püspök és a kultuszminiszter – tudtak csak. Erre maga a püspök tett utalást 1931-es körlevelében: Törekedtünk is a nagy múlt emlékeinek megfelelően megülni e jubileumot, miután a templomépítő nagylelkű polgármester és buzgó szegedbelvárosi plébános, valamint a katholikus nagygyűlést fáradhatatlan buzgalommal rendező bizottság Dr. Muntyán István egyhk. elnökkel és P. Bus jézustársasági atyával élén megfelelő díszes keretet biztosítottak azon alkotások számára, melyeket az egyházmegye újjáépítésében oroszlánrészt kérő Gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszterünkkel megalkotni sikerült. Az ország legszebb tere és a templom ikonográfiai mondanivalója az apostoli királyság allegóriájára, a magyar történelem hagyományaira épül, ahol egyház és állam szoros kapcsolatot tart fenn. Ezt a felfogást képviselte az Ottó-párti Glattfelder püspök a világháború előtt, és a király nélküli ország életében Magyarország megújítása érdekében. A templom felszentelése után, 1930. december 29-én Glattfelder püspök levelében köszönte meg Foerk Ernő munkáját: A magasba emelkedő templom a magyar katholicizmus reménységeit, de az alkotó művész lelkének magas röptét és fejlett ízlését is hirdeti, s mint főpásztornak jólesik, ezért elismeréssel adóznom. A püspök megmaradt beszédeinek felhasználásával rekonstruáltuk azt, hogy mit ért ő a magyar katolicizmus reménységein. A téma kutatása, feltárása során Vaszilij Kandinszkij gondolatait tartottuk szem előtt: Minden művészeti alkotás saját korának a gyermeke, és gyakran érzelmeink anyja. Következésképpen minden kulturális időszak a saját művészetét fejezi ki, amely nem ismétlődik meg soha többé.