Bálint Sándor a 20. század első felének meghatározó néprajzkutatója, 1947 és 1966 között a Szegedi Tudományegyetem néprajzi tanszékének professzora, 1904-ben született egy paprikatermelő szeged-alsóvárosi parasztcsaládban. Élethivatásának tekintette, hogy szülővárosát és annak paraszti kultúráját beemelje a magyar nemzeti műveltségbe. A néprajz integráló szemléletét alkalmazva, nagy elődök kutatását tette teljessé munkásságával. Életművével Szeged városát és térségét egyik legjobban ismert településünkké és nagytájunkká tette. Másik nagy kutatási területe, a vallási kultúra vizsgálata, szintén szeged-alsóvárosi gyökerű. Ezt az új kutatási irányt Bálint Sándor erősítette meg Magyarországon, s ő mindmáig legjelentősebb képviselője. Imponálóan sokoldalú műveltsége, számos tudományterületen jártassága, holisztikus látásmódja munkáit a vallási kultúra kutatása terén is megkerülhetetlenné tette. Egész élete szolgálat volt a hűség jegyében. Magát elsősorban pedagógusnak tekintette. Amíg tehette, aktív szerepet vállalt a politikai közéletben is. Hatalmas életművet hagyott ránk. Könyvtárát, tárgyi hagyatékát a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi.

A képi és hangzó anyaggal szemléltetett előadás nagy erudícióval megírt művein keresztül mutatja be Bálint Sándor megpróbáltatásokkal teli életének és munkásságának fontosabb állomásait, egy tudós, politikus, pedagógus életművét. Ám ez az élet ma követésre méltó példaként áll előttünk.