
Az Egyetem fenntartója:
Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány
A projekt címe: ResiliSense: Növényi Inteligencia Platform fejlesztése kamera alapú fenotipizálás és mesterséges inteligencia integrálásával
A projekt azonosító száma: TTCPOC002/2025
A kedvezményezett neve: Szegedi Tudományegyetem
A szerződött támogatás összege: 22.200.000 Ft
A támogatás formája: Az SZTE TTC Zrt. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett 2024‑2.1.3‑POC azonosítószámú Proof of Concept pályázati konstrukcióján elnyert projekt keretében kötött támogatási megállapodás
A támogatás mértéke (%-ban): 100%
A projekt megvalósítás időszaka: 2026.04.01. - 2027.03.31.
Projektmenedzser: Zsigmond Anikó
Pénzügyi vezető: Kispéter Dóra
Szakmai vezető: Dr. Tar Melinda
A projekt tartalmának bemutatása:
A projekt célja egy olyan „okos növényfigyelő rendszer” fejlesztése, amely folyamatosan nyomon követi a növények fejlődését és időben jelzi, ha valamilyen probléma – például vízhiány vagy tápanyaghiány – veszélyezteti a termést.
A fejlesztés során egy egyszerűen telepíthető kamerarendszert hoznak létre, amely rendszeresen fényképezi a növényeket. A képeket egy mesterséges intelligencia elemzi, amely képes megállapítani, hogy a növény milyen fejlődési szakaszban van, illetve felismeri az olyan stresszhatásokat, mint az aszály vagy a nitrogénhiány. Az adatok feldolgozása szinte valós időben történik, így a problémák már korai stádiumban észlelhetők.
A projekt egyik fontos eredménye egy több mint 40 ezer képből álló adatbázis létrehozása lesz, amely különböző növénykultúrák fejlődési állapotait és stressztüneteit tartalmazza. Erre épül majd az a mesterséges intelligencia modell, amely nagy pontossággal képes azonosítani a növények állapotát.
A projekt első szakaszában két fontos stresszfaktorra, az aszályra és a nitrogénhiányra összpontosítanak. A kutatók célja, hogy szenzoros mérések és mesterséges intelligencia segítségével olyan modellt hozzanak létre, amely már a korai tünetek alapján képes felismerni a növényeket érő stresszhatásokat. Hosszabb távon a módszert más stresszfaktorokra is szeretnék kiterjeszteni, hogy a rendszer előre jelezhesse a várható problémákat, és támogassa a gazdálkodókat a megfelelő beavatkozások – például a tápanyag-utánpótlás – időzítésében. A kutatások az SZTE MGK Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet területein zajlanak az Infomatikai Intézet Szoftverfejlesztési Tanszékével közösen.
A fejlesztés várhatóan segíthet abban, hogy a gazdálkodók gyorsabban reagáljanak a termést veszélyeztető problémákra, hatékonyabban használják fel a vizet és a műtrágyát, valamint növeljék a termésbiztonságot. Hosszabb távon a rendszer hozzájárulhat a fenntarthatóbb mezőgazdasághoz, csökkentheti a termelési költségeket, és támogathatja a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást.
