A tanszék története


David_Bust_Candle

Korábbi kezdeményezések után az Olasz Tanszék Szegeden 1936-ban jött létre.


Első vezetője Várady Imre volt, akinek legismertebb munkája a máig forgatott Storia della letteratura italiana e la sua influenza in Ungheria c. kétkötetes összehasonlító irodalomtörténet volt. Várady később a Bolognai Egyetemen tanított. Helyét Szegeden a Római Magyar Akadémia korábbi igazgatója, Koltay-Kastner Jenő vette át, aki a II. világháború után megszüntetett, majd 1956 után újraalapított tanszék vezetője volt egészen 1968-ig. Tudományos érdeklődésének homlokterében a reneszánsz mellett a XIX. századi olasz és magyar irodalom, történelem kutatása állt. Az olasz leíró nyelvtan ismert kutatója, Fogarasi Miklós tanszékvezetői működése (1978-1983) alatt a tanszéket a nyelvészeti stúdiumok dominanciája jellemezte. Ezt a hagyományt folytatta vezetése alatt Szabó Győző is.


A rendszerváltás után az irodalom és művelődéstörténet kezdett hangsúlyosabbá válni, az oktatói állomány pedig jelentősen bővült. Pál József, 1989-től kisebb megszakításokkal, 18 évig állt a tanszék élén. Rajta kívül a vezetők között találhattuk Bakonyi Gézát, Kelemen Jánost és Vígh Évát is. 2018-tól Zentainé Kollár Andrea vette át az Olasz Tanszék irányítását. Jelenleg hat fő-, illetve félállású kolléga és egy anyanyelvi lektor alkotja oktatói és kutatói közösségünket, munkánkat továbbá két professor emeritus segíti.


Tevékenységünkben mára egyensúlyba került az irodalom, a nyelvészet és a kultúrtörténet, valamint az olasz-magyar kapcsolattörténet oktatása és kutatása, új területként belépett a fordítástudomány, továbbá megerősödtek az olasz mint idegen nyelv tanításával kapcsolatos kutatásaink.