Az ásványok és kőzetek mint a képzőművészetek és a kultúra hordozói

Az előadás azt mutatja be, hogy a földkéreg kincsei, az ásványok és a kőzetek, melyeket a bányászat, majd a geológia az emberiség hasznára ősidők óta elérhetővé tett, hogyan válnak az egyetemes kultúrtörténet és a képzőművészet anyagi hordozóivá, az esztétikai szépség kifejezőjévé.

Emberősünk a kőeszközeit szinte iparművészeti igényességgel munkálta meg. Ezzel egy időben felfedezi a földfestékek alkalmazását is. A néhány alapszinttől a polikrómiáig lenyűgöző az ásványi eredetű festékek alkalmazása a festészet fejlődése során. A drágakövek megmunkálása és a nemesfémek alkalmazása, az ékszerkészítés, az ötvösség útja érdekes technikai evolúciós folyamat. A legősibb emberi technikai eljárások közé tartozik az agyag feldolgozása, anyagának változatos felhasználása, az égetés és a mázkészítés sokszínűsége, majd az építészeti megjelenítése a történelem folyamán. Az építő –és a díszítőkőzetek funkcionális és szakrális alkalmazása kultúrkörönként igen változó volt. A megmunkált és beépített nemes kőzetek, a szobrok és egyéb díszítőelemek a történelem során igen sokat „vándoroltak”, egy-egy újabb hatalom, uralkodóréteg „újra hasznosította”, új funkcióval beépítette épületeibe. Szó lesz a hazai és szegedi építőanyagokról is. Az előadó 1989 óta végez a régészek számára kőzetvizsgálatokat. Megismerjük a „miért szép?” fogalom és annak az anyag felépítéséből a mikroszkópi vizsgálatok során is feltáruló indokait. A kőzetekbe zárt ősmaradványok a kultúrtörténet, a hiedelmeinek szereplőivé is váltak, mint például Szent László pénze vagy a sárkányok. A mondáknak, a mitológiának, a Bibliának is sok földtudományi vonatkozása van (Atlantisz, Vízözön).

E témakör –interdiszciplináris volta miatt – 1990 óta sikeres speciálkollégiumként szerepelt a főiskolán és az egyetemen.

A természet is „alkot” szobrokat! Ezt mutatja be az előadást megelőzően az előadó gyűjtéséből rendezett kiállítás.

Az előadás témakörébe tartozó válogatott publikációk

 

  1. Szónoky Miklós (1993): Atlantisz: valóság volt, vagy csupán legenda? – A földrajz tanítása. 1.3. Mozaik Kiadó Szeged. pp.22-24.
  2. Szónoky Miklós-Lukács Zsuzsa (1994): A Szeged-Alsóvárosi Ferences Kolostor kőfaragványai. Stílus és műhelykapcsolatok a művészettörténeti és geológiai vizsgálatok alapján. Szeged-várostörténeti, kulturális és közéleti magazin. 6.6. Szeged pp.12-17.
  3. Szónoky Miklós (1997): Ásványok és drágakövek a kultúrtörténetben. Természet Világa 128.6. pp. 280-281.
  4. Szónoky Miklós (1998): Hogyan segíti a geológia a régészek munkáját. Természet Világa 129.4. pp 188-190.
  5. Szónoky Miklós (2001): Természet alkotta szobrok, a konkréciók. Kő. A Magyar Kőszövetség Hivatalos Lapja. 3.3-4. pp. 28.
  6. Szónoky Miklós (2001): Néhány Dél-Alföldi középkori templom és kolostor faragott kőanyagának és tégláinak földtani vizsgálata és származása. Földtani Kutatás. 38.2. pp 18-20.
  7. Szónoky Miklós (2002): A Duna-Tisza közi hátság egyedülálló történelmi építőkőzete. A réti mészkő vagy „ darázskő”. Kő. A Magyar Kőszövetség Hivatalos Lapja. 4.3. pp. 30-32.
 

 

Az előadás megtekintése:

Modemes változat (méret:192x144 sávszélesség:40kbps)

Szélessávú I változat (méret: 320x240 sávszélesség: 200kbps)

Szélessávú II változat (méret: 384x288 sávszélesség: 500kbps)

LAN változat (méret: 640x480, sávszélesség: 1000kbps)

Megjegyzések:

Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!

Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.

Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.

Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.

Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre.