Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Is­mét a sze­ge­di Mó­ra Fe­renc Mú­ze­um dísz­ter­mé­ben lát­ha­tó Gior­gio Vasari An­gya­li üd­vöz­let cí­mü fest­mé­nye. A pá­rat­lan ér­té­kü re­ne­szánsz mü­re­me­ket 230 ezer lá­to­ga­tó cso­dál­hat­ta meg a Szép­mü­vé­sze­ti Mú­ze­um Bot­ti­cel­li­től Tizianóig cí­mü tár­la­tán. A rej­té­lyes sor­sú fest­mény feb­ru­ár vé­gén ér­ke­zett vis­­sza a Mó­ra-mú­ze­um­ba. A sze­ge­di köz­gyüj­te­mény tu­laj­do­ná­ban lé­vő táb­la­kép a má­so­dik, ma­gyar föl­dön őr­zött Vasar­i-mü. Az al­ko­tás 1925-ben ha­gya­ték­ként ke­rült a sze­ge­di mú­ze­um bir­to­ká­ba. Louis Wald­man mü­vé­szet­tör­té­nész-pro­fes­­szor, a vi­lág­hí­rü Leonár­do-ku­tató vizs­gá­la­tai sze­rint az An­gya­li üd­vöz­le­tet a 16. szá­zad­ban reg­ná­ló V. Pius pá­pa ren­del­het­te meg Vasar­itól. Má­ig rej­tély, hogy a pá­pai ma­gán­ká­pol­ná­ból mi­ként ke­rült Ma­gyar­or­szág­ra a re­ne­szánsz fest­mény.