100 éve történt

Múltidéző időutazásra hívjuk az olvasót, a Szegedi Tudományegyetem polgárait. Az SZTE forrásértékű dokumentumai és a korabeli újságok tudósítóinak szóvirágai segítenek elképzelni, milyen volt a 100 évvel ezelőtti október hangulata Szegeden. Megnéztük, 9 képbe sűrítettük, miről szóltak a hírek 1921. október 9-én, az első szegedi egyetemi tanévnyitó ünnepély napján.

„Húzódik, kínlódik a szegedi egyetem ügye.” Így jellemezhető az 1920. esztendő a Szegedi Tudományegyetem története szemszögéből. Tény: a tudományegyetem helyett az 1920. decemberi SZEGED is „az iskolán kívüli paraszti népművelés” elsőként Szegeden megnyitott intézményéről, a népfőiskoláról cikkezett.

„Az első magyarországi népfőiskolát Szegeden állítanák fel” – harsogta a helyi napilap 1920 őszén. Budapesten kilincseltek a város vezetői a szegedi egyetemért, ám egyelőre hiába. A Kolozsvárról Budapestre menekült magyar tudományegyetem Szegedre költözése egyre halasztódott. Ezért, mintegy kárpótlásul, „parasztegyetemnek” nevezett felnőttképzőt, azaz népfőiskolát kapott 100 éve a Tisza-parti város. Bekukkantottunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumaiba.

„Megköszönjük az egyetemet” címmel 1920. október 26-án a Szeged napilap arról adott hírt, hogy „Már Somogyi polgármester és a tanács tagjai is hivatalosan tudomást szereztek arról, hogy a kolozsvári egyetemet Szegeden fogják elhelyezni”. A bejelentés előzménye, hogy a városba látogatott az egészségügyi miniszter, aki kulcskérdésről, az egyetem orvosi fakultásának az elhelyezési lehetőségeiről tájékozódott. A Trianon miatt határmentivé lett városban a felsőoktatás országos témáit is figyelemmel kísérték a 100 évvel ezelőtti szegedi lapok.

Csak néhány hírben és csak „a sorok között olvasva” bukkanhatunk olyan információra, ami a Kolozsvárról menekült magyar egyetemmel kapcsolatos. A 100 évvel ezelőtti Szeged szeptemberi számait „lapozgattuk” az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerében. Az újság a magyar nemzetgyűlés „numerus clausus”- vitájáról és a helyi közvéleményt foglalkoztató „főispáni installációról” részletesen beszámolt, miközben a „tudománynak élő emberek” találmányait is bemutatta.

„Nem járja már ez a vég nélküli bolondítás. Szeged valóban elkövetett mindent... És kaptunk egy üres ígéretet… Egy év múlva…” – nyilatkozta 1920. augusztus közepén a szegedi polgármester. A helyi és az országos politikusok terveinek ellentmondtak a kolozsvári és pozsonyi professzorok: elérték, hogy a két száműzött egyetem együtt és a fővárosban kezdheti meg az 1920-21. tanévet – derül ki a Szegedi Friss Újság és a Szegedi Napló 100 évvel ezelőtti híreiből.

A cenzori döntés nyomán üresen maradt újsághasábok, a kormány átalakulásáról szóló hírek, Kun Béla szökésének részletei mellett egyetemi ügyeknek is helyet szorítottak az 1920 júliusában megjelenő szegedi napilapok. A Somogyi-könyvtárban őrzött, 100 évvel ezelőtti Szegedi Friss Újság és Szegedi Napló megsárgult oldalait lapozgatva beleláthattunk a hírpiac mögé is.

Hány egyetem és hány fakultással kerüljön Szegedre a trianoni békeszerződéssel elszakított területekről? Mely épületeket adja át az állam a leendő szegedi egyetemnek? Az átalakításra és a klinikák elhelyezésére hány millió koronát biztosít a kormány és mekkora kölcsönt vesz fel a város? Ezekre a kérdésekre is választ adnak a Somogyi-könyvtárban őrzött helyi napilapok. A Szegedi Napló és a Szegedi Friss Újság 1920 júniusi cikkeit olvasgatva bekukkantottunk a 100 évvel ezelőtti Városházára, a közgyűlésre.

Az első világháborút lezáró békeszerződés körüli kényszerek idején harcban állt Szeged vezetése az iskolaigazgatókkal és a fenntartó minisztériumokkal az épületek átadásáról vitázva, számolgatva a kolozsvári egyetem befogadásának költségeit. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerébe lépve belelapoztunk a Délmagyarország 100 évvel ezelőtti lapszámaiba.

100 éve 3 városban egyszerre igyekeztek megoldani a Kolozsvári Magyar Tudományegyetem helyzetét. A világháború következménye, hogy az 1872-ben megalapított universitast a román hatóságok száműzték Erdély fővárosából, ahol az egyetemi tanárok maradéka felekezetközi egyetemként igyekezett átmenteni az intézményt 1920 áprilisában. Ugyanekkor a Kolozsvárról menekülni kényszerült universitas ideiglenesen Budán folytatta működését, miközben befogadására Szeged elszánta magát, hogy ezzel végre egyetemi várossá lehessen.

Szegeden 2020-ban az egyetemalapítási álmok és viták több jubileumára is emlékezhetünk. A szegedi felsőoktatás gondolata legalább 230 éves. Címlapsztorivá 110 éve Mikszáth tette a szegedi egyetem ügyét. 100 éve járt Szegeden a kolozsvári egyetem küldöttsége, és a város nagylelkű ajánlatott tett a felsőoktatási intézmény befogadásáról – derül ki a korabeli lapokból és az SZTE egyetemtörténeti kiadványaiból.