Október 8-án a Millenniumi kávéház klubtermében mutatták be a Liszkai Tamás szerkesztette Alapvetés – Tanulmányok Jerzy Grotowski Laboratórium Színházáról című tanulmánykötetet részben annak tiszteletére, hogy az UNESCO az idei évet a tíz éve elhunyt lengyel rendező, színház-teoretikus emlékévének nyilvánította.
A könyv Liszkai Tamás Aktív partitúra – Bevezetés Jerzy Grotowski színházi antropológiájához és Punk Mária Sztanyiszlavszkij és Jerzy Grotowski színészpedagógiájának összehasonlító elemzése című tanulmányait tartalmazza. A két szerző 2004-ben hozta létre a Paraliturgikus Kutatások Műhelyét azzal a céllal, hogy a római katolikus liturgia és paraliturgia technikai elemeit Grotowski színházi elképzeléseivel összevessék, és erre épülő misztériumjátékokat hozzanak létre. Vélhetően a közös műhelymunka is közrejátszhatott a most megjelent könyv két tanulmányának megszületésében. A kötet bemutatójának házigazdája felVági László volt, aki Solténszky Tibor dramaturg és rendezővel, a Magyar Színjátékos Szövetség elnökével beszélgetett.
„Mi Grotowski nyomán paraliturgiát művelünk és kutatunk, mert hisszük, hogy a liturgia is át akarja törni a templomfalakat, a lefoglalt liturgikus helyeket, és nem csupán azzal, hogy a templomon kívül is végez liturgikus cselekményeket, hanem azzal, hogy a rituális jelenséget a mindennapi élet kihagyhatatlan, értelmező részévé teszi” – írja Liszkai bevezetőjében.
Liszkai Tamás messziről indítja tanulmányát, a főként Eliade Mircea és Carl Gustav Jung elképzeléseire építkező archetípusok és mítoszok értelmezése felől. E szempontokat a továbbiakban is – hol erőteljesen, hol kevésbé – érvényesíti, miközben a szakrális és a profán kérdéseit járja körbe, Grotowski szempontjából; a későbbiekben az oppozíciók vizsgálata is e vizsgálati szempont mentén halad. A komolyan megszerkesztett és felépített tanulmány talán egyetlen nehézségét nyelvezete és megfogalmazása jelentheti.
Ezzel szemben a Sztanyiszlavszkij és Jerzy Grotowski színészpedagógiájának összehasonlító elemzése könnyedebb stílusban megírt tanulmány, tagoltsága is gördülékenyebbé, olvashatóbbá teszi a szöveget. Punk Mária alapos bevezetőt követően minden részletre kiterjedően elemzi Sztanyiszlavszkij, majd Grotowski színházi elméletét és gyakorlatát, ezt követően aprólékos munkával hasonlítja össze a két rendezői munka eltérő mozzanatait.
A kötetet illetően személy szerint hiányoltam az egységesre szerkesztett formát, illetve a két tanulmány megközelítési módja, illetve gyökeresen eltérő stílusa elbizonytalanított afelől, hogy a szerkesztés során egyértelműen körvonalazódott-e az, milyen olvasóknak szánták a könyvet. Ezek azonban elhanyagolható szempontnak tűnnek amellett, hogy a méltánytalanul mellőzött lengyel rendezőről szóló irodalom újabb fontos szövegekkel bővült, melyek új utakat és továbbgondolandó irányokat jelölhetnek ki a további kutatók számára.
Alapvetés – Tanulmányok Jerzy Grotowski Laboratórium Színházásról. Szerkesztette: Liszkai Tamás. Paraliturgikus Kutatások Műhelye - Katolikus Ifjúsági Alapítvány, Szeged, 2009.
Szekeres Nikoletta
Kultúra ,