Fókuszban Katona-Korán Ágnes, a női futás és a női gyaloglás ezüstérmese, aki mind a 9 héten keresztül részt vett a kihívásban. Ez már nem az első év volt, ahol éremmel távozott. 228 Alma Mater tag csatlakozott a felhíváshoz és 214 egyetemi polgár küldte be minimum 6 héten keresztül eredményeit, ezzel hozzájárultak 88594,8 km eléréséhez, így közel 30 ezer kilométerrel haladták meg az eredeti vállalást. Köszönjük a részvételt mindenkinek, és gratulálunk minden helyezést elért tagunknak!
Honnan hallottál az SZTE Alma Mater kihívásáról?
Nagyon szeretek olvasni is és a könyvklubnak, aminek tagja vagyok (Molybuborék könyvklub) az alapítója, az SZTE ALMA Mater munkatársa, Lázárné Csernus Anikó jóvoltából ismerkedtem meg a kihívással még 2024-ben, akkor vettem részt először, akkoriban még csak sétával és kerékpározással gyűjtöttem a kilométereket.
Mennyi idő alatt és hogyan sikerült 772,8 km-t gyalogolnod és 296,3 km-t futnod? A kihívás miatt vagy egyébként is ennyit sportolsz általában?
Pár éve kezdtem csak mozogni, de igazán aktív talán épp az első kihívás után lettem, mert akkor kezdtem el futni is nagyjából, mikor véget ért a 2024-es challenge. Őszintén, nagyon meglepődtem, amikor dobogós helyezést értem el séta, túra kategóriában, előtte soha nem voltam díjazott semmilyen sportban, ez nagy löketet adott.
2025-ben már futásban is 2. lettem, több, mint 700 km-et tettem meg futva 9 hét alatt. Idén egy sérülés sajnos átírta a terveimet, ezért jóval kevesebbet tudtam kocogni, viszont így több kilométerem lett biciklizésben, mint az elmúlt években és a sétákkal próbáltam kompenzálni az eredetileg futásra szánt időmet, illetve kilométereimet.
Egyébként a kihívás hetei alatt Szegeden belül általában csak gyalog, kerékpárral, vagy futva közlekedem, de természetesen amúgy is a mindennapjaim része a sport, viszont ilyenkor erre még jobban figyelek.
A verseny eredményhirdetése az SZTE Alma Mater Weekenden volt, ahova évek óta rendszeresen kijársz a családoddal. Hogyan ért a hír, hogy két éremmel térsz haza? Követted a többiek teljesítményét?
Nagyon szeretjük ezt a rendezvényt, a kisfiam és a férjem is talál minden évben valami olyan programot kint a Weekenden, ami örömmel tölti el, szórakoztatja őket, JUDO, arcfestés, sorversenyek, zene, nagyon változatos szokott lenni a paletta, soha nem unatkozunk kint.
Már tavaly is 2 éremmel tértem haza, aminek akkor és most is nagyon örültem. Idén viszont nem számítottam egyre sem, a korábban említett sérülésem miatt, szóval igazi meglepetés volt, hogy díjazott lettem.
2024-ben nem követtem a többiek teljesítményét, tavaly viszont már nagyon tudatosan készültem, szerettem volna futásban is érmet szerezni, ezért olykor ránéztem, hogyan állnak a többiek, idén elengedtem, mert azt gondoltam, esélyem sincs, így nem figyeltem a heti eredményeket igazán.
Milyen szerepet tölt be az életedben a sport, a mozgás?
A mindennapjaim szerves része a sport, minden nap csinálok, mozgok valamit, de a legnagyobb szenvedélyem a futás, ebben találtam meg igazán önmagam. Nekem ez az énidőm, a feltöltődésem, ez kapcsol ki. A futás mellé nagyon fontos az erősítés is, ezért edzőterembe is járok heti 2 alkalommal, illetve otthon szoktam tornázni, jógázni, és a családommal sokat sétálunk, tekerünk is.
Az eredményeidet az ETSZK részére gyűjtötted, miért?
2010-ben diplomáztam szociális munkásként, úgyhogy ez nekem természetes, hogy a régi karomnak ajánlom minden évben a kilométereimet.
Beszélgetőpartner: Lázárné Csernus Anikó
Fotó: Móró Bianka