Új szemlélet az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ és a Hallgatói Esélyegyenlőségi Bizottság munkájában

A felsőoktatás egyik legfontosabb kihívása ma már nem csupán az, hogy a hallgatók bekerüljenek az egyetemre, hanem az is, hogy valóban otthon érezzék magukat, sikeresen haladjanak tanulmányaikban, és kibontakoztathassák képességeiket – függetlenül attól, hogy milyen háttérrel, élethelyzettel vagy sajátos szükségletekkel érkeznek.

Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ (EÉTK) és a Hallgatói Esélyegyenlőségi Bizottság (HEB) ennek érdekében olyan nemzetközi szemléletek felé kíván nyitni, amelyek világszerte meghatározzák az inkluzív felsőoktatás fejlődését. Célunk, hogy az egyetem minden hallgatója számára támogató, hozzáférhető és befogadó tanulási környezetet alakítsunk ki.

Az első év meghatározza az egész egyetemi pályát

A nemzetközi kutatások egyértelműen igazolják, hogy a hallgatók első egyetemi éve döntően befolyásolja későbbi tanulmányi eredményeiket, jóllétüket és a lemorzsolódás kockázatát.

Ennek felismerésében úttörő szerepet játszott John N. Gardner és Betsy O. Barefoot, a Gardner Institute alapítói. Munkásságuk nyomán ma már világszerte elfogadott szemlélet, hogy az elsőéves hallgatók támogatása nem egyetlen program vagy kurzus feladata, hanem az intézmény egészének közös felelőssége. (Glasgow Caledonian University)

Ez a gondolkodásmód különösen fontos egy olyan sokszínű hallgatói közösségben, ahol egyre több nemzetközi, dolgozó, első generációs, neurodivergens vagy fogyatékossággal élő hallgató kezdi meg tanulmányait.

Whole Institution Approach – amikor az egész egyetem együtt dolgozik

A modern inkluzív felsőoktatás egyik kulcsfogalma a Whole Institution Approach, vagyis az egész intézményt átfogó megközelítés.

Ez azt jelenti, hogy az esélyegyenlőség nem kizárólag egy bizottság, egy koordinátor vagy egy szolgáltató központ feladata.

Az inkluzív egyetem kialakításában szerepe van

• az egyetemi vezetésnek,

• az oktatóknak,

• a tanulmányi ügyintézőknek,

• az informatikai rendszerek fejlesztőinek,

• a könyvtárnak,

• a kollégiumoknak,

• a hallgatói önkormányzatnak,

• valamint minden olyan szervezeti egységnek, amely kapcsolatba kerül a hallgatókkal.

Az inklúzió így nem külön projekt, hanem az intézményi működés természetes része. Ezt a megközelítést egyre több európai egyetem alkalmazza, és az európai felsőoktatási ajánlások is ezt ösztönzik. (advance-he.ac.uk)

Universal Design for Learning – amikor eleve minden hallgatóra tervezünk

A másik meghatározó irány a Universal Design for Learning (UDL), amelyet a CAST dolgozott ki.

Az alapgondolat egyszerű:

Nem a hallgatónak kell alkalmazkodnia a rendszerhez, hanem a tanulási környezetet kell eleve úgy megtervezni, hogy az a lehető legtöbb hallgató számára hozzáférhető legyen. (CAST)

Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy

• többféle tananyag áll rendelkezésre (szöveg, videó, ábra, felirat),

• a tudás többféleképpen is bemutatható (projekt, prezentáció, portfólió vagy vizsga),

• a kurzusok különböző tanulási stílusokat és élethelyzeteket is figyelembe vesznek.

A tapasztalatok szerint ezek a megoldások nemcsak a fogyatékossággal élő hallgatókat segítik, hanem mindenkit: a külföldi hallgatókat, a dolgozókat, az elsőéveseket és azokat is, akik egyszerűen másképp tanulnak. (PMC)

Mit jelent ez az SZTE számára?

Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ és a Hallgatói Esélyegyenlőségi Bizottság célja, hogy a következő években ezt a szemléletet fokozatosan erősítse az egyetemen.

Ennek része lehet többek között

• az oktatók inkluzív módszertani támogatása, szemléletformáló workshopok és online tájéoztató anyagok,

• a hallgatói szolgáltatások összehangolása,

• a digitális akadálymentesítés fejlesztése,

• a kari esélyegyenlőségi referensek szakmai támogatása,

• a hallgatói visszajelzések rendszeres gyűjtése, önálló kutatások,

• valamint olyan képzések és szemléletformáló programok szervezése, amelyek elősegítik a befogadó egyetemi kultúra erősödését.

Az inkluzív egyetem nem csupán az akadályok lebontását jelenti. Olyan közösséget jelent, ahol minden hallgató azt érezheti, hogy számít, hogy támogatást kap, és hogy lehetősége van a saját képességei szerint fejlődni.

Közös felelősségünk

Az inklúzió nem egyetlen szervezeti egység feladata, hanem közös egyetemi érték.

Az EÉTK és a HEB olyan partner kíván lenni ebben a folyamatban, amely szakmai tudásával, szolgáltatásaival és együttműködéseivel hozzájárul ahhoz, hogy a Szegedi Tudományegyetem minden hallgató számára valóban befogadó, támogató és sikerorientált egyetem legyen.

„Az inklúzió akkor válik valóssá, amikor nem külön megoldásokat keresünk egyes hallgatóknak, hanem eleve úgy alakítjuk ki egyetemünk működését, hogy minden hallgató számára biztosítsa a sikeres tanulás, a közösségi részvétel és a kibontakozás lehetőségét.”