Értéket gyűjtenek a könyvtárak és közvetítenek a könyvtárosok. Erre hívja föl a figyelmet a könyvtárosok világnapja 2020. április 14-én is. A Covid-19-járvány időszakában a szegedi egyetemi és főiskolai könyvtárak elmúlt 10 évtizedből online is összegyűjthető érdekességek közül adunk egy csokorra valót.

Közel 100 éve helyet adnak az ifjú költőpalánták zsengéinek a Szegedi Tudományegyetem diáklapjai, folyóiratai, internetes felületei. A 2020. április 11-i magyar költészet napja alkalmából 11 szegedi egyetemi polgárból lett szerző 11 versét ajánljuk az irodalomkedvelők figyelmébe.

Szegeden 2020-ban az egyetemalapítási álmok és viták több jubileumára is emlékezhetünk. A szegedi felsőoktatás gondolata legalább 230 éves. Címlapsztorivá 110 éve Mikszáth tette a szegedi egyetem ügyét. 100 éve járt Szegeden a kolozsvári egyetem küldöttsége, és a város nagylelkű ajánlatott tett a felsőoktatási intézmény befogadásáról – derül ki a korabeli lapokból és az SZTE egyetemtörténeti kiadványaiból.

A kövek mesélnek: a '48-as ifjak közül Jókai Mór sétált a mai szegedi Dugonics tér környékén. A város akkori magaslatának számító területet 141 éve a Tisza vize áztatta, de a környező épületek közül néhány ma is áll. Például a Katolikus Háznak nevezett épületben több szerkesztőség is otthonra lelt. A Dugonics térnek az SZTE-hez is kötődő nevezetességeire bukkanhatunk a diáklapokban.

Március 4. azzal lett „világnap”, hogy 1914-ben e napon született Budó Ágoston, fizikus, számos egyetemi fizika tankönyv szerzője, aki 60 éve került professzorként a szegedi egyetemre. A jeles nap és évforduló alkalmából megnéztük: Budó Ágoston nevéhez kötődően milyen információkat találunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár 9 féle intézményi repozitóriuma közül az SZTE UnivHistóriában, továbbá az SZTE Hírportál archívumában böngészve.

„Küldetéses ember”, „gondolkodó miniszter” – így nevezik Klebelsberg Kunót, illetve munkásságát a kutatók, amikor a „kultúrfölényről” vagy a „neonacionalizmusról” általa mondottakat elemzik, emellett „alkotó miniszternek” minősítik, mikor az iskolareformjait, az egyetem- és tudománypolitikai alapvetéseit, az iskolán kívüli népművelésért, a közegészségügyért vagy a kapcsolattartás nyilvánosságért, az ismeretterjesztésért tett erőfeszítéseit összegzik.

Születésének 100. évfordulóján, 2020. február 5-én, tartottak megemlékezést dr. Dombi Józsefről, címzetes egyetemi tanárról, fizikusról és fizikatanárról, nemzedékek oktatójáról.

90 éve, 1930 szeptemberében iratkozott be „a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-francia szakára” Radnóti Miklós. A modern magyar líra kiemelkedő képviselője születésének 110. és tragikus halálának 75. évfordulóján, 2019-ben a Szegedi Tudományegyetem alumni mozgalmának önkéntesei felújították az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Radnóti Kávézóját. „A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben” című kötet szerzőjét, Miklós Péter történészt, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatóját a költő identitásáról, kortársaihoz fűződő viszonyáról és a szegedi évek hatásáról is kérdeztük.

Visszahelyeztette a Szegedi Tudományegyetem 1956-os Emlékbizottsága a Bolyai épület homlokzatára Kováts József emléktábláját. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjára, az egykori szegedi medikusra a mai hallgatók képviselője, az orvosprofesszor és a történész is emlékezett a 2019. október 23-i avató ünnepségen.

1956. október 16. és október 23. napjáról, a győztes forradalomról és a megtorlás miatt elveszett diákévekről Kiss Tamást, a MEFESZ egyik alapítóját, az SZTE egykori joghallgatóját kérdezték a mai egyetemisták. A Szegedi Történészhallgatók Egyesülete és az SZTE 1956-os Emlékbizottság 2019. október 15-i rendezvényén elhangzottakat lejegyeztük.

Rendhagyó történelem óra, tudományos konferencia, az SZTE „Aud.Max.” „történelmi emlékhely” státuszát hirdető tábla avatása, a MEFESZ emlékmű koszorúzása, a hallgatói önkormányzatiság ünnepe. Így folytatódott a megemlékezés 63 év távlatából a Szegedi Tudományegyetemen az 1956. október 16-án tartott nagygyűlésre, ahol először mondták ki az országot forradalmi lángba borító politikai követeléseket.

63 éve annak, hogy 1956. október 16-án a Szegedi Tudományegyetemen megalakult a MEFESZ, vagyis a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. Az évforduló alkalmából a Szegedi Történészhallgatók Egyesülete (SZETE) és az SZTE 1956-os Emlékbizottság közös programján dr. Kiss Tamást, a MEFESZ alapító tagját mai egyetemisták kérdezték életéről és a történelmi fordulópontokról.

Lassan 100 éve, hogy megjelent az első szegedi egyetemi újság, az Új Élet. Az elmúlt évtizedek során számos egyetemi lap jelent meg hosszabb-rövidebb időre, annak ellenére, hogy a történelem is nehezítette a lapok életben maradását. Azonban az egyetemi újság hagyománya a Szegedi Tudományegyetemen túlélt mindent, a mai napig megjelenik az első lapok utódja, a Szegedi Egyetem Magazin.

A szegedi egyetemi színjátszás kezdetei Szent-Györgyi Albertig vezethetők vissza. A Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) ma is emlékezik a nagy elődökre, ám számos kezdeményezéssel marad hű kísérletező attitűdjéhez, valamint a kortárs magyar alkotókhoz.

„A szegedi diákok 1956. október 16-án a tudományegyetem Auditórium Maximumában nagygyűlést tartottak. Az itt megfogalmazott és országosan ismertté vált követelések készítették elő a forradalmat.” E két mondat szerepel majd azon a sztélén, amely az SZTE Auditórium Maximumát a történelmi emlékhelyek sorába emeli. A döntés hátteréről és következményeiről az SZTE 1956-os Emlékbizottsága elnökét és titkárát kérdeztük.

13 poszter mutatja be a Kolozsvárott működő Báthory-féle kétkarú, majd az 1872-es négykarú tudományegyetem históriájának egy kisebb szakaszát. A magyar és román nyelvű tablókon fotók is dokumentálják a kolozsvári egyetemi építkezések és a gyűjtemények jelentőségét, fölvillantják a professzori kar legjelesebb tagjainak portréit és a hallgatói élet jeles eseményeit, összegzik az universitas küldetését.

A szegedi univerzitás eszmetörténeti és intézményi gyökere a Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem, majd lengyel király és Litvánia nagyhercege által Vilnában 1581. május 12-én kiadott alapítólevéllel Kolozsvárott létrehozott egyetem. A kolozsvári akadémia jelentőségét jellemzi, hogy a XVI. század végén magyar földön egyetlen felsőfokú iskolaként működött.

Időutazásra indultak az SZTE 2019. május 13-i Egyetemtörténeti rendezvény-sorozatának a résztvevői. A Báthory István által 438 éve alapított kolozsvári jezsuita „academia” kultúrtörténeti jelentőségére koszorúzási ünnepségen is emlékeztek. A tudományegyetem nagyságát és küldetését összegző tablókiállítás nyílt. Az intézmény 100 évvel ezelőtti kolozsvári száműzésének részleteit a készülő egyetemtörténeti kötet szerzői konferencián mutatták be.

Egyetemtörténeti megemlékezés-sorozattal idézi föl az SZTE 2019. május 13-án délelőtt históriájának fontos fordulópontjait.

A tudomány az egyetemi élet alfája és ómegája, mely megköveteli a szorgalmat és az újító gondolatok mögötti folyamatosságot. Erre épül a kutatáson kívül az oktatás, ez alapozza meg az egyetem nemzetközi kapcsolatait, teszi lehetővé a tehetséggondozást.