Dancs Katinka

A Nemzeti alaptanterv a fejlesztési célok között említi a nemzeti öntudat és hazafias nevelés megvalósítását, a tanulók nemzeti identitásának fejlesztését. A tantervi célkitűzések ellenére kevés információval rendelkezünk arról, milyen jellemzői vannak a tanulók nemzeti identitásának, nem ismerjük az iskolai munka hatását az azonosságtudat fejlődésére.

Kutatásunkban ezért azt a célt tűztük ki, hogy meghatározzuk, miként értelmezhetjük a nemzeti identitást általános iskolások körében, milyen elemeit különböztethetjük meg a nemzeti identitásnak és a tanulók életkora szempontjából releváns elemeknek milyen jellemzői vannak. Saját fejlesztésű tesztekkel vizsgáltuk a tanulók ismereteit, képzeteit, valamint a nemzetközi kutatásokból adaptált eszközökkel térképeztük fel a tanulók affektív és kognitív jellemzőit. Szakirodalmi szintézisünk segítéségével rámutattunk, hogy a nemzeti identitás az én-rendszer egy összetett konstruktuma, amely kognitív, affektív és viselkedéses összetevőket is tartalmaz. A kognitív elemek közé tartoznak a nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos ismeretek, valamint a különböző nemzetekkel kapcsolatos sztereotípiák is. Az affektív elemek közé sorolható a nemzeti identitás szubjektív fontossága, valamint a különböző nemzeti attitűdök (pl. büszkeség érzése). Kutatásunkban ezeket az elemeket vizsgáltuk. Eredményeink szerint a tanulók nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos ismereteiben gyarapodás mutatható ki 1-6. évfolyamon. A tanulók egyre több tudással rendelkeznek a jeles történelmi személyekkel, eseményekkel, magyar tájakkal és kulturális alkotásokkal kapcsolatban. A tanulók nemzeti identitásának fontossága növekedést mutat az iskolakezdést követően, azonban 5. évfolyamot követően enyhe csökkenés figyelhető meg. Vizsgáltuk az ismeretek és az attitűdök közötti összefüggést is, azaz, hogy a tanulók tudásszintje és pozitívabb attitűdjei együttjárást mutatnak-e. Eredményeink szerint az 1-2. évfolyamot leszámítva alacsony mértékű együttjárás tapasztalható. A tanulók saját és más nemzetekkel kapcsolatos sztereotípiáival kapcsolatban azt találtuk, hogy 5. és 7. évfolyamon a tanulók bizonyos vélekedései (pl. saját nemzetükkel és a románokkal kapcsolatban) kedvezőtlenebbekké váltak, míg más esetekben nem találtunk különbségek (pl. amerikaiak és lengyelek megítélése). Eredményeink hozzájárulnak ahhoz, hogy megismerjük a tanulók nemzeti identitásának jellemzőit, a nemzeti identitás fejlődését. Emellett a kutatás eredményei hozzájárulnak a témában folytatott kutatások és az esetleges fejlesztő programok megalapozásához.

---