- A kíváncsiság és a makacsság hajt előre, amikor valaki azt mondja, hogy úgysem tudom megcsinálni. A sikerekhez motiváció és kitartás kell. Tanulni egymástól és megragadni a kínálkozó lehetőségeket – vallja Nyerki Emil.

Az Ifjúsági Bolyai díjas hallgató szerint a tudományos pályán sokat számít a középiskolából hozott ismeretanyag, a kutatási élmények, a verseny és konferencia részvételek. Emilt a Magyar Templeton Program 315 junior ösztöndíjasa között találjuk: mentora Dr. Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet vezetője. – Nagyon várom már a közös munkát. Érdekel, hogyan lehet egyszerre valaki sikeres tudós és több gyermekes családapa. Emellett nekem is lesz egy mentoráltam egy zentai középiskolás tehetség – fogalmazott Emil.

Egyedülálló laktóz szenzor fejlesztés a TTIK-n

Az SZTE hallgatója a TTIK laborjában egy, a piacon egyedülállónak mondható laktóz szenzor kifejlesztésén dolgozik.

- Az emberiség körülbelül 80-90%-a laktózérzékeny, a betegség például normál tej fogyasztása után hasmenésben, puffadásban nyilvánulhat meg. A tünetek megfelelő mennyiségű laktáz enzimmel kezelhetők. A forgalomban lévő termékek közül nagyon sokról nem tudjuk, hogy van, e benne laktóz, és ha igen mennyi. Jelenleg a piacon ugyan kapható egy laktóz szenzor, de én egy kicsi, hordozható rendszert szeretnék kialakítani. A műszer néhány milliliter anyagból képes lenne megállapítani, hogy mennyi laktóz található a mintában. Számítások után az is megállapítható, hogy mennyi laktáz enzimet kell bevenni egy-egy étel elfogyasztása után. A berendezés előnye, hogy olcsó, gyorsan működik és regenerálható a szenzor.

Organikus napcellák és műretina modellezés

A tehetséges fiatal emellett az SZTE Általános Orvostudományi Kar valamint a Természettudományi és Informatikai Kar közös egységében az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetben végzi tudományos munkáját.

- Organikus napcellák kutatásával foglalkozom. A hagyományos napcellákban szilícium kristályok találhatók, amik ugyan jól működnek, de hatásfokuk alacsony. Az organikus napcellák lényege, hogy szerves vegyületek találhatók benne. Ezek még ugyan nem jobbak, mint a szilícium alapúak, viszont sokkal olcsóbbak – magyarázta a fiatal kutató. A kutatásomban egy bakteriális fehérjét használok érzékenyítő anyagként, ami a fotoszintézisben játszik szerepet. A kutatásból kiderült, hogy ez a fehérje napcellának ugyan alkalmatlan, de tökéletes műretinának. Így ezt a vonalat folytatva jelenleg a műretina modelljén dolgozom. Ennek lényege, hogy úgymond felvágom több kisebb részre az elkészült napcellákat és számítógéppel pixelesítem. Minél kisebb részekre tudom a napcellákat felbontani, annál jobban fog hasonlítani a folyamat az emberi szem működésére – tette hozzá.

Mik az orvos migráció okai?

Emil a labormunka mellett az SZTE Gazdaságtudományi Karán az orvos migráció kutatásával is foglalkozik. - Magyarországon és az egész Európai Unióban nagy probléma az orvosok elvándorlása, hazánk egészségügye már a veszélyes kategóriába esik. A kutatásban egy kérdőívet állítok össze, amit külföldön élő és külföldről hazatért magyar orvosokkal, valamint Magyarországon tanuló végzős orvostanhallgatókkal töltetnék ki. A kérdések az alapvető demográfiai adatok mellett, az elvándorlás okaira fókuszálnak. A válaszok alapján egy előrejelző modellt alakítanék ki, amelyből megállapítható, hogy nagy valószínűséggel hány orvos menne külföldre – ismertette.

Szabadidejében reneszánsz zászlóforgató, figurafestő és regényíró

A kutatói tevékenység, a labormunka mentálisan nagyon fárasztó. Ezért jó, ha az ember szabadidejében teljesen más területekkel tud foglalkozni – vallja a fiatal tehetség.

Emil a szegedi Pavane Zászlóforgató csoportban reneszánsz zászlóforgatóként tevékenykedik. Az eleinte csak kötelező testnevelésként felvett óra, mára már szeretett hobbivá vált. - A zászlóforgatásról sokan azt gondolják, hogy erő kérdése. Valóban kell hozzá erő, de a technika sokkal fontosabb. A sok gyakorlástól fejlődnek a reflexek is. Egyfajta életérzést ad a reneszánsz ruha, a színes zászlók, a hangos dobolás – mesélte. A fiatal kutató a zászlóforgatás mellett kettlebell edzésre jár, TRX-ezik, de az idei Spartan Race akadályfutó versenyt is teljesítette már az 5+ km-es sprint távon.

Szabadidejét figurafestéssel tölti, sci-fi és fantasy könyveket olvas, de a vallási és az antik görög - római műveket is szívesen kezébe veszi. - Azért szeretem az antik műveket, mert hihetetlen életigazságokat tárnak fel. Egyik kedvencem Xenophón Hierón avagy a zsarnokságról című tanulmánya.

Emiltől az írás sem áll messze: kisregénye a Kovácsinas, a farkas és a hercegnő a Garbó Kiadó Szerelem minden esetre című antológiájában jelent meg. - A romantikus mű észak és dél ellentétéről szól. A két főhős a kovácsinas és a déli király a jó és rossz oldalaimat testesítik meg. A déli király párbajt hirdet, hogy, aki legyőzi azé lesz a királylány, ám a versenyben mérgezett pengével harcol. A kovácsinas farkasával elindul, hogy megküzdjön a királlyal, útközben ellenmérget szerez, és a párbajban happy end szerűen elnyeri a királylány kezét – mesélte a könyv sztoriját.

Jövőbeni tervek

- Ami a tudományos munkát illeti nyáron Zürichben az amerikai Angem gyógyszergyártó cég ösztöndíjával két hónapig végzek majd kutatásokat Vörös János professzor bioelektronika és bioszenzorika laborjában. Szeretném megpályázni felsőoktatási kategóriában is az Ifjúsági Bolyai díjat, majd az alapszak után külföldön mester diplomát szerezni. A tudományos munkát PhD szinten is szeretném folytatni. A hobbikat illetően a zászlóforgatás mellett a reneszánsz táncokat akarom megtanulni, és egy újabb regényt, egy fantasy trilógiát megírni – mesélte terveit.

SZTEinfo- Szöveg és kép: Gajzer Erzsébet