Bezár

Sajtószoba

IMG_8933

Új archeogenetikai módszert fejlesztettek ki a szegedi egyetem kutatói

Új archeogenetikai módszert fejlesztettek ki a szegedi egyetem kutatói

2023. március 16.
2 perc

Az archeogenetikai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítő új módszert közöltek az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika kutatói, az SZTE Genetikai Tanszékével és az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködésben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az egyik legrangosabb genetikai szaklapban, a BMC Genome Biology folyóiratban közzétett új módszer áttörést jelent a vizsgált minták közötti rokonsági kapcsolatok azonosításában. A rokonsági analízis ugyanis korábban nagy bizonytalanságok mellett is csupán másodfokig (nagyszülő-unoka) volt lehetséges. Ezzel szemben a correctKin nevet viselő új módszerrel akár negyedfokú rokonságig (ükszülő-ükunoka) is megbízhatóan azonosíthatók a rokoni kapcsolatok, akár erősen károsodott régészeti, vagy igazságügyi mintákból is, amikor csak viszonylag csekély töredékét, kevesebb, mint 10 százalékát ismerik a kutatók.

A módszer egyik nagy előnye, hogy közvetlenül a populáció genetikai analíziseknél használt EIGENSTRAT/PLINK adatokból dolgozik, és akár többezer minta gyors, együttes analízisére is alkalmas. A gyorsan bővülő Allen Ancient DNA Resource (AADR) adatbázisnak – amely az összes megjelent archaikus teljes genom adatot tartalmazza – köszönhetően, a rokonsági analízisnél kiemelkedően fontos referencia adatok is rendelkezésre állnak.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium megnyitásával, és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS mintát nyerjenek ki a szegedi laborban.

Eddig Antiókhiai Anna (1153-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá feltételezhetően Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani.

Az új módszerrel további eredményeket várnak a szegedi kutatók.

A teljes publikáció ide kattintva elérhető.

A témáról korábban írtuk:

https://u-szeged.hu/sztehirek/2022-augusztus/uj-merfoldkohoz-ertek

https://u-szeged.hu/sztehirek/sajtoarchivum-2021-210301/matyas-kiraly?objectParentFolderId=1416

SZTEinfo

Borítókép: Bobkó Anna


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek