Ifjú kutatókat, innovatív cégeket jutalmazott a magyar tudomány napja alkalmából a SZAB

November 3. az a nap, amelyen 1825-ben gróf Széchenyi István birtokainak 1 évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – 2003 óta a Magyar Tudomány Ünnepe. Ebből az alkalomból 2018. november 6-án az MTA SZAB plenáris ülése indította el a dél-alföldi ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő program-sorozatot.

 

 

Az ITM és az MTA közötti párbeszédért

 

Zsúfolásig megtelet az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházának díszterme a magyar tudomány napját köszöntő rendezvényen. Fülöp Ferenc akadémikus, a SZAB elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük – többek között – Vékás Lajost, az MTA rendes tagját, az MTA alelnökét; Rovó László professzort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát; Botka Lászlót, Szeged Megyei Jogú Város Polgármesterét; Nagy Ferencet, az MTA rendes tagját, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatóját; Kozma Gábort, a Gál Ferenc Főiskola rektorát; Fendler Juditot, az SZTE kancellárját.

 

Interdiszciplináris, mert több szakterületet érintő korunkban a tudomány. A tudományágak nem határolódnak el egymástól. A tudomány nem ismer politikai és országhatárokat – emlékeztetett a magyar tudomány ünnepe novemberi program-sorozata mottójára Vékás Lajos. Az MTA alelnöke köszöntötte a „Határtalan tudományt” ünneplőket a szegedi ismeretterjesztő program-sorozat nyitányán.

 

– Az intézményhálózattal kapcsolatos változtatásokat meg kell előznie egy értékelésnek – magyarázta az MTA alelnök, mi a jelentősége annak, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére, paritásos alapon létrejött egy elnöki bizottság, amely a két szervezet zökkenőmentes együttműködését hivatott biztosítani. Az MTA és az ITM közötti párbeszéd kialakulásában kiemelte és köszönte Szabó Gábor professzor, az SZTE prorektorának szerepét és közreműködését.

 

 

Első az SZTE: az EU University Network tagja

 

Az ország első vidéki akadémiai bizottsága, a SZAB születésére emlékeztetett a magyar tudományt ünneplő beszédében Rovó László professzor. Az SZTE rektora szerint napjainkban kiemelkedően fontos a tudomány társadalomban betöltött szerepe, a tudomány művelése és fejlesztése, a tudományos munka támogatása. Ezt ismerték fel a döntéshozók 15 évvel ezelőtt, amikor törvénybe foglalták a „Magyar Tudomány Ünnepét”.

– A rendezvénysorozat idei mottója a határtalan tudomány, mely – ahogy Lovász László. az MTA elnöke is fogalmazott korábban – többértelmű: izgalmas szellemi utazást kínál országhatárokon, a tudományok közötti határokon és gondolkodásunk berögződött határain keresztül is. Ez a határtalanság a szegedi egyetem célkitűzései között is megfogalmazódik – mondta a rektor. – Oktatóink, kutatóink tudományos teljesítménye, publikációik eredménye megjelenik ugyan a különböző felsőoktatási rangsorokban, de folyamatosan tenni kell azért, hogy a hazai, közte a szegedi tudományos eredményeket a nemzetközi világ is minél szélesebb körben megismerje. Ugyanakkor az is fontos, hogy a tudományt a mindennapi életben közelebb vigyük az emberekhez, hozzájáruljunk az emberiség tudásának, ismereteinek gyarapításához.

 

Az országban elsőként a szegedi universitas csatlakozik az európai egyetemi hálózathoz – jelentette be az SZTE rektora. Az EU University Network tagja például a müncheni és a párizsi egyetem is. A közös cél az emberi tudás gyarapítása.

 

– A tudományos kérdésfeltevés és a felfedező kutatások egy ponton túl átalakulnak alkalmazott kutatásokká, így a létrejövő szellemi termékek, legyen ez prototípus vagy műtéti technika, hasznosíthatóvá válnak, és a tudomány eléri célját – húzta alá az SZTE rektora. – De a létrehozott tudás támpontokat, segítséget adhat a döntéshozóknak is.

 

A Szegedi Tudományegyetem harmadik generációs egyetemként folyamatosan törekszik a kutatás-fejlesztési alapinfrastruktúra javítására, a szellemi alkotások hasznosulását középpontba állító kutatói tevékenység elismerésének fokozására, a kutatási eredmények vállalkozásokba történő transzferálására.

 

– A jövőben úgy kell erősítenünk a tudás- és technológia transzfert, hogy közben meghagyjuk a tudomány és a kutatás szabadságát – hangsúlyozta Rovó László. Szerinte a szegedi egyetemen meglévő szellemi tőke hasznosításának egyik kiemelkedő példája az ELI lézerközpont, és a köré épülő Science Park, amely nemcsak az oktatási és a tudományos világ érdeklődését keltette fel, hanem a gazdasági szereplőkét is. – Az állami és uniós támogatásoknak köszönhetően olyan nagy ívű beruházások indulhatnak meg Szegeden, mint a Molekuláris Medicina Kiválósági Központ, az Élettudományi Centrum, a Zeneművészeti, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar felújítása és az Infektológiai Központ – sorolta az SZTE rektora.

 

Szeged a magyar tudomány fellegvára, legyen szó orvosi- és gyógyszerkutatásokról, az anyagtudomány, a lézerek vagy épp az informatika világáról – hangsúlyozta a rektor. – Célunk, hogy a Szegedi Tudományegyetem továbbra is az ország magas presztízsű, a tudományt és a társadalmat egyaránt szolgáló, nemzetközi színvonalú kutató-fejlesztői központja maradjon.

 

 

Klebelsberg és Szent-Györgyi öröksége

 

Köszöntötte a legrégebi vidéki akadémiai bizottságot és tagjait a Szegedet egyetemi és iskolavárosnak nevező Botka László. A polgármester Szeged egykori képviselőjének, Klebelsberg Kuno kultuszminiszternek a szavait idézte: „A két nagy városképező tényező a kultúra meg az ipar, és velejárója, a kereskedelem. Amint a víz a két elemnek, az oxigénnek és a hidrogénnek egyesüléséből jön létre, azonképp hozza a várost a kultúra és a gazdaság egyesülése létre. De nemcsak a várost, hanem azt az elemet is, amely Szegednek a magva: a polgárságot. Azt a polgárságot, amely nemcsak hazafiságánál, hanem jól felfogott érdekénél fogva is keresi a békés fejlődés útjait, s így a mérséklet politikáját kívánja az országházán és a városházán egyaránt.”

 

Szeged városfejlesztési szempontjai között – a polgármester szerint – a legfontosabb az oktatás, az egyetem, a tudomány és az egészségügyi infrastruktúra korszerűsítése és bővítése. Ennek alapja a város és az egyetem szoros stratégiai szövegsége.

 

Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont körüli 70 hektáros ipari parkban a szegedi önkormányzat megkezdi az infrastruktúra kiépítését: a 4 milliárd forint értékű beruházás 2019-ben indul – jelentette be Botka László.

„Az igazi tudós kész arra, hogy elviselje a megpróbáltatásokat, csak hogy senki ne szabja meg neki, hogy milyen irányban folytassa munkáját. Mert aki a tudomány szabadsága, az akadémia és az egyetemek autonómiája ellen harcol, az valójában az igazság ellen harcol” – idézte Szent-Györgyi szavait a szónok. Botka László szerint csak a szabadság, a szabad gondolat teremthet értékeket.

 

 

„Színtelen zöld eszmék dühödten alszanak…”

 

A 90 éves Noam Chomsky határtalan tudományos munkássága címmel Kenesei István akadémikus, az SZTE BTK Angol-Amerikai Intézet professzora tartott előadást.

Hogyan vált a világ egyik legismertebb tudósává Chomsky? A kérdésre válaszolva Kenesei István vázolta a tudós életútját, bemutatta a tudományra gyakorolt hatását.

 

A brit Prospect című folyóirat olvasói szerint korunk leginkább mérvadó értelmiségi személyisége, Chomnsky munkásságáról a Magyar Tudományban is megemlékezett Kenesei István. A SZAB-székházban tartott előadásában a tudósi pálya indulásáról elmondta: Chomsky szülei a cári Oroszországból a századforduló táján kerültek Amerikába, és ugyanabban a héber nyelven oktató philadelphiai zsidó tanintézetben kaptak állást... Chomsky apja arra kérte egyik barátját, a strukturalista nyelvészettel foglalkozó Zellig Harrist, hogy figyeljen fiára. Harris könyvének a kefelenyomatát olvasva tanulta meg Chomsky a nyelv elméleti vizsgálatának az alapjait.

 

A Chomsly-féle elmélet születéséről megtudtuk: a generatív nyelvészet alapjait megvetette azzal, hogy megírta tekintélyes művét A nyelvelmélet logikai szerkezete címmel. A kézirat mikrofilmes változata elterjedt, nagy hatást gyakorolt. A mű egy részletéből doktori értekezés lett.

 

A mérnökhallgatóknak írt Mondattani szerkezetek című műve A nyelvek kapuja című sorozatban jelent meg. Hatását mutatja, hogy a nyelvészektől kezdve a matematikusokon át a mérnökökig számos tudományág művelői forgatták, és idézték híres példamondatát: „Színtelen zöld eszmék dühödten alszanak…” Ezzel Chomsky azt példázta, hogy egy mondat akkor is lehet nyelvileg jól formált, ha értelmetlen – magyarázta az akadémikus.

 

– Bármely nyelv szabályrendszerét lehetetlen zárt korpuszok, szövegtestek alapján felfedezni, hiszen a nyelv lehetséges mondatainak a száma bizonyíthatóan meghalad minden véges számot – összegezte Chomsky mondandóját az akadémikus. – Ez a nyelv rekurzív jellege az, ami Chomsky egész pályáját végigkíséri, ez az, ami mind a gondolkodás szabadságának, mind a nyelv kialakulásának döntő momentumává vált számára. Ez az, ami megragadta a múlt század második felében a nyelvtudósok figyelmét.

 

Chomsky szabadság iránti igénye határozza meg a médiáról szóló elemzését és kritikáját – mondta Kenesei István.

 

A tudomány és a társadalom kérdésfeltevéseit egyazon probléma-paradoxon két oldalaként láttatja. Platón problémája a tudományos kutatás alapkérdése: „Hogyan vagyunk képesek oly csekély számú, megbízhatatlan adat és bizonyíték dacára ilyen sokat tudni a körülöttünk lévő világról?” Orwell problémája ennek fordítottja: „Hogy lehet az, hogy a demokratikus társadalmakban működő szabadsajtó révén bennünket érő töméntelen információ ellenére olyan keveset látunk meg a körülöttünk zajló társadalmi, politikai és gazdasági élet valóságából?” 

 

A 90 éves Chomsky munkásságának a nyelvészetre és más tudományterületekre gyakorolt hatását is fölvillantotta a plenáris ülés előadója. Az e témát részletező, az amerikai nyelvész előtt 2018 tavaszán tisztelgő hazai konferencia anyaga önálló kötetben is olvasható lesz – jelentette be Kenesei István akadémikus.

 

A sokoldalú tudós egykor foglalkozott matematikai és számítógépes nyelvészettel is. A Chomsky-hierarchia máig létező hatása példájaként említette az akadémikus az SZTE TTIK oktatója, Fülöp Zoltán könyvét.

 

A nyelvész 1959-ben megalapozta a kognitív tudományt. Jelentős hatást gyakorolt a pszicholingvisztikára: Chomsky-t pszichológiai véleményvezérnek nevezte Pléh Csaba, az SZTE BTK Pszichológiai Intézetben is oktató professzor.

 

Chomsky foglalkozott filozófiával, bionyelvészettel, de politikai aktivistaként is számos könyvet írt. Életművének ismerői szerint Chomsky elkötelezett a társadalom, az egyszerű emberek, az alsó 99% védelme iránt.

 

A politika érvényre juttatásának eszköze, a média világa is foglalkoztatta. Erről a tömegmédiáról írt tanulmányt Tóth Benedek, az SZTE BTK munkatársa. Chomsky és hívei „arra figyelmeztetnek, hogy a mindenkori alap megkülönböztetés definiálásának joga és lehetősége soha nem a média, hanem a hatlommal rendelkező elit kezében van, a médiának pedig mindenképpen alkalmazkodnia kell”. A dolgozatot idézve hangsúlyozta Kenesei István: Chomsky ismeri és érti a média működését, a médiatudomány utóbbi 30 évének a fejleményeit is, de nem médiatudósként szemléli a médiát, hanem kritikus értelmiségiként.

 

Noam Chomsky: Miféle teremtmények vagyunk? című művéről Kenesei István azt mondta: Pléh Csabával együtt mutatták be a kötetet. A 90 éves Chomsky az MTA tagja felkérésére üzent a mai tudósnemzedéknek: „… Nyugodtan kijelenthetjük, az elmúlt években többet tudtunk meg a nyelv természetéről, mint a nyelv tanulmányozásának teljes gazdag története során az ókortól napjainkig. Azokat a kérdéseket, melyeket a kutatók manapság feltesznek, meg se lehetett volna fogalmazni, de még el se lehetett volna képzelni nem is olyan sok évvel ezelőtt. Emellett ez a vállalkozás a kezdetektől fogva központi része volt a kialakulóban lévő kognitív tudományoknak is. (…) Új kihívások jelentkeznek napról napra a tudomány területen, csakúgy mint a tudományközi kutatásokban, ahogy az emberi elme tanulmányozása megkapja a jelentőségéhez méltó figyelmet a tudomány világában. Mindazok, akik mostanában kapcsolódnak be a kutatásokba, joggal számíthatnak izgalmas lehetőségekre…”

 

Chomsky, az MIT oktatójának aktivitására példaként említett Kenesei István, hogy járja a világot, több ezres hallgatósággal vitatja meg nézeteit. (A világhálón is ott a nyoma, hogy 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémián előadást tartott A biolingvisztika és az emberi minőség címmel.)

 

Anekdotával zárta előadását Kenesei István. Amikor a 87 éves Chomsky-tól megérkezték, miként bírja ezt a tempót, azt válaszolta: a biciklielmélet alapján, azaz „Amíg hajtod, nem elesel le róla…”

 

 

Díj a dél-alföldi innovációért

 

A Dél-alföldi Innovációs Díj alapítását 2010 tavaszán határozta el az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának elnöksége, együttműködve Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Megye Kereskedelmi és Iparkamaráival, valamint a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesülettel, hogy a dél-alföldi régióban a vállalkozások, valamint a feltalálók által a három megye területén létrejött szellemi alkotások elismerése és az innovációs tevékenység, illetve a technológiai transzfer támogatása érdekében díjat alapítanak.

 

Az akadémikus Dékány Imre, a Dél-alföldi Innovációs Díj Kuratóriumának elnöke ismertette, hogy a IX. Dél-alföldi Innovációs Díj Bánvölgyi László szobrászművész „Möbius” térplasztikája. Ebben az elismerésben – gazdasági társaság kategóriában – a CSOMIÉP Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft. Szádcölöp című pályázata részesült. A magyar szabadalommal védett, talajba verhető, egymáshoz kapcsolódó vasbeton szerkezetű a partfal megtámasztására, vízzárásra és a vízpart erózióvédelmére használható elemcsalád használható kikötőkben, vízi létesítményeknél, akár utólagos beépítésre is. Esztétikus megjelenésével turisztikai helyeket, funkciókat is betöltő helyszíneknél is használható. A díjazottról elhangzott: Csongrád megye egyik legaktívabb iparjogvédelmi bejelentője.

 

Az Albadent Fogászati Kft. és Denti System Kft. „FIXFOGSOR^® Protézisrögzítés-rendszer saját fejlesztésű Stabile1 miniimplantátumokkal” című közös pályázata érdemelte ki az „ezüstérmet”, azaz II. díjat kapott A két cég közös fejlesztésű FIXFOGSOR Protézisrögzítés rendszerének lényege néhány apró, titán implantátum, amelyek közvetlenül az ínyen keresztül, fájdalom nélkül illeszthetőek az állcsontba esztétikus, kényelmes és stabil rögzítést adva a protézisnek.

 

Oklevelet vehetett át a Solv Electric Technologies Kft. képviselője az „Integrált növénytermesztési technológia fejlesztése vertikális gazdaságokban” SolveSUN növénytermesztési LED lámpák című pályázatáért.

 

Kitüntették természetes személy kategóriában, oklevelet kapott Muhi Kristóf EDDIE Az élményalapú tanulás című pályázata, amely ötvözi a hagyományos iskolai könyvet és a mobil technológia által létrehozott kiterjesztett valóság biztosította lehetőségeket.

 

 

Tudományos díjak a fiataloknak

 

Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága és „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány a határon innen és túli régióban folyó tudományos kutatómunka ösztönzésére pályázatot hirdetett 2018. év tavaszán, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében, valamint a Vajdaságban, illetve Temes és Arad megyében élő kutatók számára. A pályázaton tudományos fokozattal nem rendelkező, legfeljebb 35 éves pályázók vehettek részt. Összesen 26 pályamunka érkezett.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának 500 ezer forintos, valamint „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány és az MTA Területi Akadémiai Bizottság Titkárság támogatásainak köszönhetően minden I. II. helyezett pénzjutalomban részesült.

 

A természet tudományok kategóriában I. díjat kapott: Gergely Cecília, Győrffy Lajos, Kása Zsolt; II. díjat: Muhi Kristóf, Szarvas Adrienn; III. díjat: Nagy Eszter; oklevelet Kolcsár Vanessza Judit, Kozma Viktória.

Az élettudományok kategóriában I. díjat kapott: Dr. Kuti Annamária, Dr. Németh Zsófia; II. díjat: Dr. Korom Ágnes és Dr. Csányi Ildikó, Dr. Kúsz Norbert; III. díjat: Szivós Ádám; oklevelet: Dr. Sisák Benedek.

 

A társadalomtudományok kategóriában I. díjazott: Dr. Pétervári Máté, Dr. Tóth Géza; II. díjat kapott: Dr. Schultz Márton, Kéri Anita; oklevelet: Dr. Ámán Ildikó, Kuruczleki Éva.

 

A bölcsészettudományok művelői közül I. díjat kapott: Szabolcs Enikő, Tóth Marcell; oklevelet: Dinnyés Katalin Julianna, Sebestyén Edmond, Szabó Palócz Orsolya.

 

A SZAB elnöke bejelentette: az ifjú kutatók támogatására 1 millió forintot ajánlott fel a Szegedi Tudományegyetem a Magyar Tudomány Ünnepén. Aztán felhívta a sajtó képviselőinek szíves figyelmét, hogy a Szegedi Akadémiai Bizottság ez évben ismételten meghirdette Médiapályázatát a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.

Az MTA SZAB Magyar Tudomány Ünnepe című, 2018. novemberében közel harminc ismeretterjesztő előadást ajánló programfüzete itt elérhető.