Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
2018-ban ünnepli a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar fennállásának 145., főiskolai rangjának 100., illetve Szegedre kerülésének 90. évfordulóját. Ezért 2017-ben a kar vezetése jubileumi tanévnek nyilvánította a 2018/2019-es tanévet, melynek központi rendezvénye a kétnapos megemlékezés és konferenciasorozat volt 90 éve Szegeden címmel.
90 év nagyon hosszú idő, mondhatni egy emberöltőnyi. Mégis ennyi ideje áll a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar a pedagógusképzés szolgálatában Szegeden, mely idő alatt rengeteg minden történt. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter reformjainak köszönhetően 1928-ban Szegedre került az akkori tanárképzés, majd egységesítette a polgári iskolai tanárképzést, képzési idejét 4 évre emelte, s összekapcsolta az egyetemi képzéssel. Így válhatott az 1920-as évekre Szeged igazi diákvárossá. 1948-ban az intézmény pedagógiai főiskolává vált, majd 1964-re kialakult a négyéves, kétszakos képzés. Az intézmény 1973-ban, a tanárképzés centenáriuma alkalmából vette fel a szegedi költő, Juhász Gyula nevét.
Ezeken kívül bővült és színesedett a képzési kínálat, új épületekbe költözött (Hattyas utcai épületek) a Főiskola, és még nagyobb hangsúlyt fektettek a gyakorlati oktatásra. De ami változatlan maradt, az a kivételes oktató-hallgató viszony, és az itt oktatók, dolgozók és tanulók lelkesedése, elkötelezettsége.
A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar igyekszik megőrizni jogelődje hagyományait, illetve azokat továbbadva megújulni, tisztelegve az egykori oktatók és hallgatók előtt. Ennek a 90 évnek, a kar múltjának és az előző generációknak emléket állítva rendezték meg 2018. november 15-én és 16-án a központi rendezvényt.
A rendezvény első napjának megnyitóján Dr. Döbör András, a JGYPK dékánja köszöntötte a jelenlevőket. Elmondta: a jubileumi tanév során olyan rendezvényeket, eseményeket kívántak szervezni, melyek méltóképpen állítanak emléket a kar korábbi generációnak, és a múltnak. Hangsúlyozta, mennyire fontos a hagyományok és az értékek tisztelete a fejlődés mellett. A kar küldetése továbbra is a pedagógusképzés szolgálata, azon értékek mentén, melyek mindig is jellemezték az intézményt, illetve a gyakorlati oktatás megőrzése, valamint a kiváló hallgató-oktató kapcsolat megtartása.
A Szegedi Tudományegyetem vezetése nevében köszöntőt mondott Dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese is.Beszédében kiemelte: a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Magyarország egyik legmeghatározóbb pedagógusképző intézménye. A JGYPK-n szerzett emlékeit, élményeit felidézve elmondta, milyen fontos szerepet játszott az életében a kar. Beszéde végén további 90, sikerekben gazdag évet kívánt az intézménynek.
Prof. Dr. Békési Imre, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar korábbi főigazgatója Az integráció főbb lépései Szegeden címmel mondott néhány gondolatot a kar és az egyetem történetéről.
A megnyitót követően Prof. Dr. Romsics Ignác: A Horthy-korszak oktatásügye című díszelőadását hallhatták a jelenlevők. Romsics Ignác történész professzor a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Horthy-korszak kiváló kutatója, pályafutatását az intézményben kezdte, itt szerezte első diplomáját magyar-történelem szakon.
Ezután a JGYTV a kar történetéről szóló, ünnepségre készült kisfilmjét tekinthették meg a rendezvény résztvevői, melyben a kar mellett bemutatásra került a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola is.
Dr. Döbör András dékán átadta a kartörténeti kiállítást és a tankönyvmúzeumot is. Az állandó kiállításon helyet kaptak azok az emlékek, tárgyak, melyek a leginkább jellemzik az intézmény 145 éves történetét, a fordulópontokat kiemelve. Megnyitották a Tankönyvmúzeumot is, melynek állománya a Tudástár könyvtárának részét képezi, és ezáltal a gyűjtemény kutatható vált.
Később Klebelsberg Kuno emléktáblájának koszorúzása következett az előcsarnokban, ahol T. Molnár Gizella közkapcsolati dékánhelyettes emlékezett meg beszédében a miniszter érdemeiről, szegedi fejlesztéseiről. A koszorúkat Dr. Döbör András dékán és Szilágyi Ádám a Hallgatói Önkormányzat alelnöke helyezték el.
Ezt követően az SZTE JGYPK ATTI Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék Környezet-toxikológiai Kutató Műhelyének Laboratóriumi egységének névadó ünnepsége következett. Az egység elnyerte a TÜV Rheinland InterCert Partner Vizsgáló Laboratórium státuszt. A célfeladatának ellátását megalapozó tudást és jó gyakorlatot, valamint a szakmai és a gyakorlati tapasztalatokat Dr. Juhász Anna biológus, kutató adta át és fejlesztette. Tiszteletére róla nevezték el a laboratóriumi egységet.
Kora délután Dr. Fizel Natasa – A magyar polgári iskolai tanárképzés története (1868-1947) (Gondolat, 2018) című könyvét a szerző, és beszélgetőpartnere, Dr. Nóbik Attila mutatták be. A népes közönség előtt szó esett a témaválasztásról, a kutatásokról valamint annak nehézségeiről is.
A szekcióülések előtt felavatták az Eperjessy Kálmán terem emléktábláját, ahol köszöntőt mondott Dr. Döbör András dékán. Eperjessy Kálmán a Polgári Iskola Tanárképző Főiskola egykori igazgatója, a Pedagógiai főiskola főigazgatója, történész, helytörténész, oktató volt karunk jogelőd intézményében. Neki állít emléket az Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet a terem róla történő elnevezésével.
Változatos témában folytak a délután folyamán a szekcióülések:
• Módszerek – eszközök - lehetőségek (Módszertani szekció), melynek elnöke Dr. Farkas Zsuzsanna tanszékvezető főiskolai tanár;
• Változásban - Képzések és kutatások a karon régen és ma, elnöke Habil. Dr. Tarkó Klára intézetvezető főiskolai tanár;
• Munkaiskola – A gyakorlóiskola szekciója, melynek szekcióelnöke Bácsi János igazgató volt.
A megemlékezés és konferencia első napja Kamarahangversennyel és fogadással zárult az Egyetem Rektor Hivatalának Díszteremben. A hangversenyen Prof. Dr. Pukánszky Béla (gordonka) és Dombiné Dr. Kemény Erzsébet (zongora) zenéltek.
A rendezvény második napja a neveléstörténeté volt. A kar és a SZAB Neveléstörténeti Munkabizottsága közösen rendezték meg az évfordulóra azt a neveléstörténeti konferenciát, amelyre a magyarországi nagy egyetemek neveléstörténészeit hívták meg. A konferenciát Dr. Döbör András dékán, és Dr. Zakar Péter a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese nyitották meg ünnepi beszédeikkel.
A megnyitót követően plenáris előadásokat hallhattunk. Prof. Dr. Németh András (ELTE): Pedagógusképzés, pedagógusprofesszió – nemzetközi recepciós hatások és történeti fejlődésmodellek címmel, majd ezt követően Prof. Dr. Pukánszky Béla (SZTE): Paradigmatikus viták a magyar középfokú tanárképzés történetében címmel tartott előadást.
Még a délelőtt folyamán elkezdődtek a szekcióülések, melyek ebéd után is folytatódtak. A 6 különböző szekció helyszíne az újonnan átadott Tankönyvmúzeum, valamint az 1051-es terem voltak.
A rendezvényen készült további képek itt megtekinthetők.
A kar vezetése bízik abban, hogy méltóképpen sikerült emléket állítani az intézmény múltjának, és korábbi generációinak, valamint abban, hogy az elkövetkezendő években a kar oktatói, hallgatói továbbviszik és továbbadják ezeket a hagyományokat és az emlékeket.
