A tájkutatás kérdéseiről tanácskoznak Szegeden

A szakmai fórum legfőbb célja, hogy lehetőséget teremtsen a tájökológia különböző részterületein dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberek számára a hatékony kapcsolatteremtésre. A konferencián különösen nagy hangsúlyt fektetnek a tájkutatással szoros kapcsolatban álló területeken dolgozó szakemberekkel folytatott tapasztalatcserére, a gyakorlati tájvédelemmel kapcsolatos problémák megvitatására, valamint a téma szakpolitikai kapcsolódására.

- A tájökológia az élő, az élettelen és a táj kapcsolatrendszerét vizsgálja. A területtel sokan foglalkoznak, de szakmai tájökológus nem igazán létezik. Van helyette területfejlesztő, közgazdász, geográfus, minisztériumi döntéshozó. A konferencián a különböző szakmák és a döntéshozók között próbálunk kapcsolatot kialakítani – fogalmazott Mezősi Gábor, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Hozzátette: a szakemberek mellett a döntéshozóknak is meg kell ismerni a tájhoz kapcsolódó problémákat. A környezettel való foglalkozás rendkívül fontos, ezért a közgondolkodás mellett rendeletekbe is be kellene kerülnie.

- A tájvédelemben minden szereplőnek meg van a maga feladata így az államnak is – hangsúlyozta Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár. Elmondta: önálló jogszabálya még nem volt a tájvédelemnek, eddig a természetvédelmi törvény szabályozta. A kormányzat célja egy hatósági útmutató elkészítése annak érdekében, hogy az ország minden területén azonos elvek alapján járjanak el a tájvédelmi ügyekben. - Jelenleg folyik az önálló tájvédelmi kormányrendelet kodifikációja. Emellett elkészítettük a Nemzeti Tájstratégiát. A középtávú ágazatközi stratégia lényege, hogy minden egyes döntési folyamatba integrálja a tájvédelmi kérdéseket, legyen az mezőgazdasági, vízügyi, erdészeti vagy területfejlesztési probléma – fogalmazott.

A Kormány 1128/2017. (III. 20.) Korm. határozatával fogadta el hazánk első – a 2017-2026-os időszakra vonatkozó – Nemzeti Tájstratégiáját. A táj fontos közérdekű szerepe mellett gazdasági tevékenységeket segítő erőforrásként is működik, amelynek védelme, kezelése és tervezése új munkahelyeket teremthet. A Nemzeti Tájstratégia az Európa Tanács Európai Táj Egyezményének szellemiségét idézi, ennek megfelelően a védelem- kezelés-tervezés hármas eszközrendszerét alkalmazva határozza meg a célokat és feladatokat. A degradált, leromlott, illetve lerontott tájak éppúgy a stratégia tárgyát képezik, mint a védelem alatt álló, kiemelt értékkel rendelkező, vagy a védelem alatt nem álló tájak. A Nemzeti Tájstratégia számba veszi a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés hazai helyzetét, bemutatja a legmeghatározóbb tájváltozási folyamatokat, a folyamatok hajtóerejét és a hazai táj állapotát.

A konferencia megnyitóján készült képek itt megtekinthetők.

A konferencia három napja alatt közel 200 résztvevő 15 tematikus szekcióban, több mint 150 prezentációban mutatja be legújabb eredményeit. Nyolc magyar és két idegen nyelvű plenáris előadás ad kitekintést a tájkutatás aktuális kihívásairól, a nemzetközi kutatási trendekről, a tájökológia hazai helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről.

További információ és részletes program itt.

SZTEinfo

Szöveg és fotó: Gajzer Erzsébet