Tizenkét ember sétál be a színpadra a nézőtérről. Ingben, zakóban, pólóban, nyakkendőben vagy kiskosztümben. Olyanok, mint mi. Leülnek velünk szembe, és nyugodt arccal, egyenes háttal végighallgatják a bíró szavait: ők azok, akikre a döntés súlya nehezedik.
Mintha rejtett kamerák felvételeit látnánk, vagy a színpad nézőtér felőli oldala egy hatalmas ablak lenne, és azon lesnénk az esküdtek tetteit, úgy bontakozik ki a történet a szemünk láttára. Bejönnek a civilek, elfáradva a hosszúra nyúlt tárgyalásban, teljesen meggyőződve a vádlott fiú bűnösségéről. Kicsit feleslegesnek érzik a procedúrát, furcsállják, hogy rájuk zárják az ajtót, és remélik, gyorsan kijutnak a teremből. Kedélyesen társalognak, viccelődnek, mindenki igyekszik udvarias lenni, csak egy-két elejtett megjegyzés utal a későbbi konfliktusforrásokra. Ugyan ki ütközik meg azon, hogy a 3. esküdt „bödüs kölök”-nek titulálja a vádlott fiút? Kinek jutna eszébe kételkedni?
Nincsenek színészek: egyéniségek vannak. Az elnök segédedző, aki roppantul élvezi a rendfenntartó, tekintélyes szerepet, noha kudarcot vall az indulatok megfékezésében. A 2. esküdt fiatal, bátortalan fiú, ártatlan, talán először szembesül a világ és az emberek sötétebb oldalával. A 9. esküdt maga Miss Marple: apró részletekre ügyelő öreg hölgy, aki rendkívül bosszantja a felületesebb, gyorsan ítélő esküdteket. A 11. esküdt bevándorló, és a mai világban ez talán aktuálisabb és érzékenyebb pont, mint Reginald Rose idején volt; mit kezdünk az idegenekkel? Kik ők, hogy megmondják, milyen a helyes nyelvhasználat? Engem oktat ki az anyanyelvemről egy jöttment kelet-európai? Az 5. esküdt puszta személye bizonyíték az előítéletekkel szemben: ő is nyomornegyedből jött, annak a szennyét ápolja, és bátrabban, tisztábban viselkedik, gondolkodik, mint a tizenkettő közül néhányan. Az okos és csinos bróker, a 4. esküdt biztos érvei, a tanúvallomások tényei romba dőlnek a 8. esküdt kételyének köszönhetően. Nem marad más, csak az előítélet és a tehetetlenség szülte indulat.
Akik a darab folyamában érvelnek, kiabálnak, izgatottan járkálnak és sértődötten elfordulnak, valójában bennünket tükröznek. Nézőként önkéntelenül is valamelyikük pártjára állunk, szurkolunk az egyik tábornak, felsóhajtunk, mikor az elnök felénk fordulva közli az újabb véleményváltozást, és nevetünk a 7. esküdt megjegyzésein. Ettől válik igazán közelivé az előadás: a feszültségteremtéstől és feloldástól. Öröm hallgatni, milyen hálásan nevet a nézőtér a kritikus pillanatokban elsütött vicceken, és a dermedt csöndet az indulatok kitörésekor. Félelmetes végignézni, hogyan pártol el mindenki a súlyos keresztet cipelő 3. esküdttől, aki nem képes tisztán látni, és mi is elfordulnánk a rasszista szólamokat szajkózó 10. esküdttől. De gondoljuk végig: bennünk nincsenek ilyen hajlamok, előítéletek?
|
Amikor esküdtekké válunk – színpadon a 12 dühös ember - GALÉRIA |
Egy produkció sikere csak félig múlik az előadókon: a befogadó varázsolja maga számára felejthetetlenné. Mindenki eldöntheti, ő ki mellé állna; a darabot október 16-án, 17-én és 18-án játsszák a Kisszínházban, bár a jegyek már mind elfogytak. A nagy érdeklődésnek köszönhetően tervezik, hogy decemberben újra színpadra állhat a 12 dühös ember.
SZTEinfo - Szalai Anna
Fotó: Herner Donát
A szegedi egyetem hallgatói, a bíróság munkatársai és a Szegedi Nemzeti Színház színművészei állítják színpadra Reginald Rose legendás, Tizenkét dühös ember című darabját.
Korábbi cikkek:
http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2014-oktober/egyetemistake-lett?objectParentFolderId=19392
http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2014-oktober/12-duhos-ember-somogyiHYPERLINK "http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2014-oktober/12-duhos-ember-somogyi?objectParentFolderId=19392"?
objectParentFolderId=19392
http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2014-oktober/uj-kihivasok-ele-all?objectParentFolderId=19392
http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2014-oktober/megnyilt-szte-oszi?objectParentFolderId=19392