Lézerek minden mennyiségben a 2014-es Fizika Napján

Február elseje a Fizika Napja, és ennek alkalmából 2014-ben is szélesre tárták az SZTE Fizikus Tanszékcsoportjának vasalt ajtaját, hisz tudvalevő, hogy a tudomány mindenkire vonatkozik. A Dóm tér 9. szám alatt található épület szintjei érdekes programokkal fogadták kíváncsiskodók tömegét. Az alagsorban a fizika különböző felhasználási módjait bemutató standok sorakoztak. A jelenlévők megtudhatták, hogy a jövő technológiáját jelentő lézerrel nemcsak fúrni, vágni és égetni lehet, mint a filmekben, de festékeltüntetésre is kiváló, sőt véráramlás-mérésre is használható. A kicsiket forgó zsámolyok, mikroszkópok és táncoló folyadékok kápráztatták el. A játékos formában történő tanulás azonban nem ért véget: a felsőbb emeleten tanulságos kiadványok és kvízprogram segítette. A korszerű berendezésekkel felszerelt lézerlaborokban tett látogatások során az érdeklődők különféle kísérleteket tekinthettek meg, mint például ahogy egy belépő lézerfénynek előállítják a frekvenciakétszerezett változatát, így nem egy, hanem két fény keletkezik, ami ráadásul eltérő színű is.

A Fizika Napján minden korcsoport megtalálhatta a neki tetsző programot, ám a szervezők kiemelt fontosságúnak tartják, hogy felkeltsék a középiskolás diákok figyelmét a fizika világa iránt. Ezt a célt szolgálták a délelőtt folyamán tartott félórás előadások is. Volt, amely a föld forgásának szél- és tengeráramlatokon keresztüli megfigyelését taglalta, míg másik az optikai műszerekkel történő agykutatásról szólt. A záró előadásban Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási technológiai igazgatója mutatta be a Szegeden létesülő ELI lézerközpontot, ipari és kutatási környezetét, és a különböző lézerekre is kitért. A jelenlévők így megtudhatták, hogy míg egy tábla csoki kalóriája joule-ba átszámítva kétmilliót tesz ki, addig egy negyven joule-t kibocsátó lézer kis idő után a falat is átvágja. Továbbá kiderült, hogy az ELI-be tervezett kutatások igen sokrétű célt szolgálnak. Segítik a molekulaszerkezet vizsgálását, nagy felbontású röntgenképekhez járulhatnak hozzá, és ami a legfontosabb: a lézerek által végzett protonterápia hatékony rákgyógyítást tehet lehetővé, hiszen szike nélkül végezhető, és a protonnyalábok csakis a test kritikus területeit befolyásolják.

Lézerek minden mennyiségben a 2014-es Fizika Napján - GALÉRIA

– Fontos, hogy közérthetőek legyünk, és egyszerű példákkal mutassuk be az összefüggéseket – felelte Osvay Károly arra a kérdésünkre, hogy miként lehet a legjobban megszólítani a fizika iránt érdeklődő diákokat. – A kutatás olyan, mint a sport: az embernek fiatalon sok energiája van, ám hiányzik a tapasztalata. Idősebb korában a helyzet pont fordítva van. A fiatal kutatók sokkal frissebbek, és teljesen más problémamegoldó attitűddel rendelkeznek. Az ifjúság azonban állást akar, és látni, hogy hova vezet a karrierje – tette hozzá, utalva arra, minél több lehetőséget kell biztosítani az ifjú elméknek, hogy aztán a jövő tudósaivá válhassanak. Az előadásában külön kiemelte, hogy míg az a vezető kutatók száma nagyjából eléri a tervezett határt, addig a fiatal, pályakezdő kutatók száma a várt értéknek alig több mint húsz százaléka, így az ELI-nél lehetőségekben nincs hiány.

A Szegedi Tudományegyetem által szervezett 2014-es Fizika Napja programsorozat több száz látogatót vonzott, a legtöbb előadás is dugig telt padsorok előtt zajlott. A fiatal és idősebb generáció egyaránt jelen volt az eseményen, különös tekintettel a tudományos utánpótlást jelentő középiskolásokra. A Fizika Napját – mely a a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 azonosítójú projekt (Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra) keretén belül valósult meg – mindezek alapján sikeresnek ítélték a szervezők.

Őszi Tamás

fotók: Üllei Kovács László