Bezár

Az Egyetemről

Jnyito_Arviz_sze_1970_009_pdf1

Árvízveszély! – 1970 nyarán egyetemisták, oktatók segítettek a Tisza-parton

Árvízveszély! – 1970 nyarán egyetemisták, oktatók segítettek a Tisza-parton

2020. június 22.
7 perc

„Víz, víz, víz… – amerre a szem ellát Szeged környékén” – adták hírül 1970-ben nyár elején a lapok: májusban Szegednél 960 centiméterrel tetőzött a folyó vízszintje, majd június 18-tól apadni kezdett. A Tisza és a Maros áradása miatti vészhelyzetben mit jelentett segítséget kérni, adni és elfogadni? Válaszként az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerébe gyűjtött digitalizált cikkek és fotók felszínre emelésével a fél évszázaddal ezelőtti egyetemi hősökre emlékezünk.

A múlt század egyik legnagyobb tiszai árvize 1970 áprilisában kezdődött. Egy emberként figyelt az itteni hősökre – köztük az egyetemistákra és oktatóikra – az ország.


Arviz_GyK_dm_1970_127_pdf

 

 

Gátőrszolgálaton a fiúk, homokzsákoknál a lányok

 

„Óráról-órára jobban aggódva hallgattuk a rádióhírek félelmetes számait: május 15-én a Szamos szintje Csengernél 902 centiméter, a Tisza vízszintje egyetlen éjszakán 480 centiméterrel emelkedett, a Maros május 19-én éjszaka óránként 30 centiméterrel lett magasabb” – kezdődik a Szegedi Egyetem című újság 1970/9 számának Tisza-parti krónikája.


arviz_dm_1970_118_pdf

A Maros hulláma május 20-án elérte a Tiszát, így a megerősített töltéseknek több mint 890-895 centiméteres vízszinttel kellett megbirkózniuk.

 

„Makót menteni robogó teherautó-karavánok dübörögtek be a vizsgaanyagok közé, megcsörrentek az egyetemek telefonkészülékei – egyetemistákat kértek a vízostrom visszaveréséhez...

 

Május 20-án 70 fiút kértek gátőr-szolgálatra. A József Attila kollégium tanulójában egybegyűlt fiúk keze szinte egyszerre emelkedett magasba és jöttek az orvos-egyetemisták is. Az egész délután zuhogó esőben türelmesen várták feladatukat. Bölcsészek, jogászok áztak-fáztak a gátaknál hajnali háromig, míg jött a váltás. A kezdeti szervezetlenségre csak annyi volt a zokszó, hogy még többet szeretnének tenni, ’kézzelfoghatóbban’ állni útját a víztömegnek” – folytatódik a Szabó Magda és Kun Sándor fotóival dúsított riport.


Arviz_BTK_sze_1970_009_004_pdf2

 

„Május 21-én már kétszáz egyetemista – közöttük 30 orvostan-hallgató lány – várta a teherautókat, irány a szőregi homokbánya. Menzatésztán hizlalt izmok feszültek a homokfalnak, tollforgató vagy tegnap még éppen sebészkést markoló kezeken törtek hólyagokat az ásók, lapátok. (…)


Arviz_orvostanhallgato_nok_sze_1970_009_004_pdf1


Mindenki tudta, érezte, hogy nehéz napok jönnek. Duplán nehezek. Ki-ki azt latolgatta hogyan tud, hogyan lehet helytállni a töltéseken és a vizsgákon egyszerre. S másnap újabb kétszáz társuk állt helyükre a homokzsákok közé.”

 

 

Katedráról „lapátpuskás szolgálatra”

 

„Május 23-án éjjel beálltak a sorba a tanárok is, a Természettudományi Kar ötven oktatója töltötte a homokzsákokat. A katedrákról „lapátpuskás szolgálatra” bevonult különítmény alig-alig különbözött a hallgatók csoportjától. (…)

 

Arviz_zsakolas_sze_1970_009_004_pdf


Május 24 és 25-én átszervezték az orvoskollégiumokat. Költözködés: fiúk a Semmelweisbe és a Hugonnaiba, hogy szükség esetén azonnal mozgósíthatók legyenek valamennyien (…)” – folytatódik az árvízi krónika.


Arviz_1_sze_1970_009_004_pdf5

 

„Katonás rend alakult ki közben a tudományegyetemi kollégiumokban is. A Bolyai igazgatói irodája „parancsnoksággá" változott. Ügyelet éjjel-nappal. Mindenkit percről-percre, lépésről-lépésre számontartanak. 12 fős motorosgárda alakult, hogy a városban lakókat is rövid időn belül mozgósítani tudják. Munkanaplókat vezetve szervezték a házi munkaerő váltógazdálkodást (…)


Arviz_klinika_pince_sze_1970_009_004_pdf4

 

A feljegyzések bizonysága szerint a JATE kollégiumaiból május 26-ig több mint 500 fiút küldtek árvízvédelmi munkára, a SZOTE-ről mintegy 400 főt.

 

Közben megmozdultak a főiskolások is: május 24-én 60 hallgató zsákolt a szőregi homokbányában. A sportolók közgyűlésükön kérték az intézmény vezetőit, hogv tegyék lehetővé számukra nyári építőtábor szervezését az árvíz-sújtotta területeken.

 

 

A munkanapló és talajvizsgálat

 

Az Ideiglenes munkanaplókban egyre szaporodnak a bejegyzések: „Május 26-án 300 bölcsész, jogász, tétékás hallgató. Május 27-én 80 fő. Május 28-án 240 fő. Május 29-én 130 fő. Május 30-án 170 fő. Május 31-én 195 fő…

 

Az orvosegyetemről május 26-án 140 fő. Május 27-én 35 fő. Május 29-én 131 fő. Május 30-án 100 fő. Május 31-én 108 fő...

 

A víz egyre nő, sohasem látott tömeggel fenyegeti Szegedet – nincs megállás. Homokzsákhegyekkel telnek meg a parti sétányok, a gátakon dolgozó 12 ezer ember között most már nap, mint nap ott találjuk az egyetemi oktatókat is. Hallgatóikkal együtt töltik a homokzsákokat, mások az egyetemi épületekben tartanak ügyeletet, ellenőrzik a klinikák pincéit, figyelik az alattomosan feltörő talajvizet.

 

Á JATE Földtani Intézetének munkatársai például talajréteg-vizsgálatokkal segítik a vízügyi szakemberek munkáját... Éjszaka zsákolás, ügyelet – másnap vizsgák: rendben, fegyelmezetten, a város és a magunk biztonságáért. A tenni akarásban egyforma mindenki, nincs egyetemi oktató, hallgató és dolgozó – csak, ahogyan a hírközlések terminológiája említi: közerő” – fogalmazott az egyetemi lap munkatársa.


Arviz_piheno_sze_1970_009_004_pdf3

 

„Ugyanolyan elismerés illeti a teát főző és reggel hatkor a munkába indulóknak a menzán ételt adó lányokat, mint a vizsgáztatás után lapátolni siető oktatókat, a zsákhordásból vizsgázni induló fiúkat, a klinikapincék kiürítésén dolgozó s közben betegeiket nyugtató, gyógyító orvosokat, a háziműhelyekből nyolc órai munka után ’homokozni’ siető egyetemi dolgozókat, a ’vezérkarok’ telefonálgatástól berekedt éjjel-nappal ügyelő, szervező tagjait, magyar társaikkal vállvetve dolgozó külföldi hallgatóinkat” – zárul a Szegedi Egyetem fotókkal dúsított riportja.

 

 

Egyetemisták a gátakon

 

„A tiszai vízszint elérte az 1932-es maximumot. Jól halad a védekezés. Továbbra is sok erőt követel a Maros” – „kiabált” a szegedi napilap 1970. május 28-i címlapja. E csütörtöki lapszám 3 kolumnás képes összeállításának a 2. oldalán Egyetemisták a gátakon címmel Horváth Dezső írt riportot.


Cikk_dm_1970_123_pdf

„Két szakaszra osztható az egyetemisták részvétele a védekezésben. Az önkéntesség idején fiúk, lányok együtt mentek. A lányok fokozatosan visszavonultak a teafőzéshez, a kiszállításhoz, kiosztáshoz, vitték a zsíros kenyeret és a halkonzervet a gátra a fiúknak és varrták fóliából az esőköpenyeket. A szervezettség időszakában minden kollégiumban nyilvántartanak mindenkit, beosztják őket szabályosan szolgálatra, gondoskodnak a váltásról, pihenésről és a vizsgára készülés viszonylag nyugodt lehetőségéről is. Aki félóránál hosszabb időre távozik, fölírják, hova megy, meddig marad. Ha kellene, két óra alatt az összes egyetemista mozgósítható lenne. Az is, aki a város legtávolabbi pontján lakik albérletben” – magyarázza a riporter.

 

Három adjunktust találok ezúttal a Lenin körúton az 50 jogász és bölcsész között. Nehéz megkülönböztetni ki a diák, ki a tanár. A munkában egyformák. Közös vonásuk az is. hogy nem sokat beszélnek. Töltik a zsákokat. Rakják az autókra. Szakadt farmernadrágtól a hófehér nyloningig terjedő skálán nagyon vegyes az öltözet attól függően, hogy most vizsgázott – vagy vizsgáztatott – a viselője, vagy holnap megy. Itt van a házibácsi gumicsizmája is kölcsönképpen. Halaszthatnának vizsgát, de szeretnének azon is túl lenni. (…)” – érzékelteti az újságíró, hogy a vészhelyzetben se állt le az egyetem.

 

„A védelmi munkák parancsnoka szerint kiváló diákjai vannak Szegednek. Állják a versenyt a lapátnyélhez szokott kétkezi munkásokkal is, pedig megfeszített erővel dolgoznak azok is” – rögzíti az újságpapír az elismerést.

 

„Külföldiek is tanulnak egyetemeinken. Szudániak, szíriaiak, Jordániából valók egyaránt vallják, hogy a város veszedelme az ő gondjuk is lenne. A legelső brigádban már ott találjuk őket egy ciprusi fiatalember vezetésével” – folytatódik a riport, ami a 2020-as koronavírus-járvány idején is gyakori hála szavaival zárul: „Tanároknak – professzoroknak, docenseknek, adjunktusoknak, tanársegédeknek, gyakornokoknak – és a diákoknak egyformán köszönjük.”

 

 

Adomány és jutalom

 

Az árvízkárosultak támogatása” című, a Szegedi Egyetem 1970/10. számában közzétett információból megtudjuk: a „József Attila Tudományegyetem Szakszervezeti Tanácsa és az egyetemi Vöröskereszt Szervezet Vezetősége felhívást intézett Egyetemünk dolgozóihoz, az árvízkárosultak megsegítésére.” Az 50 évvel ezelőtti június 15-ig összesen 139666 forint pénzadományt gyűjtöttek össze az egyetemi polgárok.


arviz_gyerekklinika_dm_1970_122_pdf

Árvízvédelemért érmet kaptak” – kezdődik a felsorolás a Szegedi Egyetem 1970/11. számában. „A Tisza-völgyi árvízvédelem során végzett példás munkájukért, bátor helytállásukért” kitüntetést kapott a JATE Természettudományi Karról 33, a Bölcsészettudományi Karról 10 egyetemi polgárt. „Az Árvízvédelmi Igazgatóság az ár-vízvédelemben kiemelkedő közreműködésért az Orvostudományi Egyetemet, a József Attila Tudományegyetemet és a Tanárképző Főiskolát Oklevéllel tüntette ki. Árvízvédelemért Érmet kapott dr. Tóth Károly egyetemi tanár a SZOTE rektora, dr. Márta Ferenc egyetemi tanár a JATE rektora, Hegedűs András főiskolai tanár a Tanárképző Főiskola főigazgatója, Pigniczky György kollégiumi igazgató, Dombi Mihály állatgondozó (Biológiai Intézet). Dicsérő oklevelet kapott” a SZOTE párt VB titkára. Aranykoszorús KISZ jelvényt kapott árvízvédelmi munkáért egy ötödéves orvostanhallgató. KISZ Központi Bizottságtól az árvízvédelmi munkáért dicsérő oklevelet kapott 4 hallgató. Az árvízvédelmi kormánybiztos által dicsérő elismerésben részesült 4 hallgató. A kiemelkedő munkát végző hallgatók közül rektori dicséretben részesült 4 fiatal. A főiskoláról egy dolgozó „az árvízvédelemben kiemelkedő helytállásáért a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta.”

 

A JATE rektora fogadást adott „az árvíz-védelmi munkában kitűnt oktatóknak. és dolgozóknak”.

 

A Szegedi Egyetem 1970. október 23-i száma részletezi, mit jelentett az „Árvízvédelmi munka jutalmazása”. Az 1970. október 16-i egyetemi ünnepségen az árvíz elleni védekezésben helytálló 10 hallgató jutalma KISZ KB dicsérő oklevél; míg 30 hallgató árvízvédelmi emléklapot kapott, 301-en a JATE KISZ-bizottságának dicsérő oklevelét vehették át, 17 hallgató félnapos budapesti jutalomkiránduláson vehetett rész – zárult a fél évszázaddal ezelőtti árvízi történet „egyetemi olvasata”.

 

SZTEinfo – Összeállította: Ú. I.

Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár, Délmagyarország

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek